Sínylődő magzatok

Karli 43 éves, mégis egy első osztályos értelmi szintjén áll. Imád szépen öltözködni, babákat és táskákat gyűjt, rajong a Hello Kitty-s színezőkért és a matricás albumokért. Egyszerre csak egy szabályt képes követni és nem látja előre a veszélyeket. Sorsa már az anyaméhben eldőlt: magzati alkohol szindrómában szenved.

A magzati alkohol szindróma kifejezést mindössze negyven éve használjuk, mivel nagyon nehezen ismerték fel (és el), hogy az anya alkoholfogyasztása és a gyermek betegsége között szoros az összefüggés. Ma már szinte mindenki tisztában van vele, hogy a várandósság alatt fogyasztott alkohol, drog és nikotin komoly egészségügyi kockázatokkal jár a születendő babára nézve. A probléma Magyarországon sem volt közbeszéd tárgya, csupán egy-egy konkrét esetnél kapta föl a fejét a közvélemény. Mint például az utóbbi hónapokban is, amikor kiderült, hogy Damu Roland színész felesége rendszeresen és nagy mennyiségben fogyaszt alkoholt a terhessége idején.

Az ügyben sorra szólaltak meg a szakértők, s egybehangzóan állították, hogy a magzat károsodása elkerülhetetlen. Végül a terhesség 36. hetében az orvosok császármetszéssel „menekítették ki” a babát az édesanyja hasából.

Felmerül a kérdés: hol vannak a magzat jogai? Hiszen mondhatnánk azt is, hogy bűncselekményt követnek el ellene.

– A legális drogok, így az alkohol vagy a nikotin várandósság alatti használatát jogilag még sehol a világon nem szabályozták – tudtuk meg dr. Sára Leventétől, a SOTE II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemei adjunktusától, aki szülész és jogász is egyben. – A magyar jog szerint a gyermek veszélyeztetettsége nem vonatkozik a magzati korra, a méhmagzat nem számít jogalanynak. Feltételes jogképessége csak az öröklési jogban merül fel: az öröklési sorban figyelembe kell venni, de csak abban az esetben, ha élve jött a világra. A várandósság alatti alkoholfogyasztás szabályozása nehéz kérdés, mert a szesz hatása függ az anya korától, súlyától, illetve, hogy a szervezete milyen hatékonyan bontja le az alkoholt. Egy-egy pohár bor még nem felelős a magzati alkohol szindróma kialakulásáért, s egyelőre még nem is ismert az a mennyiség, amelyről azt mondhatnánk, hogy egyértelműen károsodást okoz a magzat szervezetében. Ráadásul az alkohol- és a drogfogyasztás önmagában nem bűncselekmény.

Egy amerikai kutatás szerint az alkalmankénti ivás nem árt a babának, ezzel szemben Kanadában olyan kampányt is szerveztek, melynek jelmondata így hangzott: „Egyetlen pohár ital is árthat a magzatodnak!” A kampányt azonban gyorsan lefújták, mivel sok nő el akarta vetetni a kisbabáját, arra hivatkozva, hogy bizony megittak egy-két pohárral, mielőtt kiderült volna, hogy várandósak. Pontos adatok nincsenek, de az USA-ban a kismamák legalább harminc százaléka fogyaszt alkoholt valamilyen mértékben, és ezer élve születésre kilenc-tíz olyan gyermek jut, akik alkoholszindrómában szenvednek. Hazánkban azért jobb a helyzet: százezer élve születésre mintegy 300 eset jut évente.

– Nem csak az alkohol, de a drog és a dohányzás is súlyosan károsíthatja a születendő gyereket. Ez utóbbi esetben a szükségesnél kevesebb oxigénhez jut a baba, emiatt a magzati növekedésbeli elmaradás ugyanúgy bekövetkezhet, mint valamilyen idegrendszeri rendellenesség – mondja dr. Sára Levente. – Orvosként csak annyit tehetek ilyenkor, hogy felajánlom a kismamának, segítek olyan szervezetet vagy orvost keresni, akik támogatják szenvedélybetegsége kezelésében. A praxisom során akadt már erre példa, de olyan drogos anyukával is találkoztam, akiről lepergett minden információ, nem érzett felelősséget születendő gyermeke iránt. A legtöbb érintett nő nem jár terhesgondozásra sem, mintha tudomást sem vennének arról, hogy egy apró ember növekszik bennük…

MEGSZENVEDI TEST ÉS LÉLEK. A magzati alkohol szindróma tünete az idegrendszeri károsodás, az általános fejlődésbeli elmaradás, valamint a jellegzetes arc: rövid szemrések, lelapult arcközép, keskeny felső ajak, ajak- és szájpadhasadék. Az idegrendszeri lemaradás idővel látási és hallási problémákban, motoros koordinációs zavarban, beszédfejlődési késésben, értelmi fogyatékosságban, hiperaktivitásban, figyelemhiányban és tanulási zavarban nyilvánulhat meg.