Legyőzheted a sárkányt

A noszvajiak eddig is többször meglepték már a faluba látogató turistákat, s most újabb ötlettel rukkoltak elő. Önkéntes munkával házikókat terveztek, festettek, meséket válogattak, éjszakákon át szorgoskodtak, s megnyerték a tervnek a helyi idegenforgalmi egyesületet is, mely a tanösvényként önállóan is végigjárható utat működteti. Minden állomáson egy-egy palóc mesével találkoznak a családok. Nincs többé unalmas „falunézés”: a látogatók egyúttal érinthetik Noszvaj legizgalmasabb pontjait, többek közt a síkfőkúti tavat és a helyi kastélyt. Olyan mesehősök elevenednek meg, akikről a könyvekben nemigen olvashatunk. A kegyhelynél egy palóc mesemondó Mária-legendáját ismerhetik meg, a Farkaskő művésztelep barlanglakásainak meseházikójában pedig Vidróczki betyár általuk felkutatott históriáját.

A korábbi gyermeknapi meseerdő sikere adta az „ihletet” Tátrai Vandának, aki – miként a talpraesett mesehősök is szokták – rögvest segítőket toborzott. Eredeti szakmája porcelánfestő, de évek óta sok időt tölt a mesék birodalmában. Boldizsár Ildikónál tanul Metamorphoses meseterápiát, és felnőttcsoportokban is részt vesz, ahol minden nő a saját élethelyzetét leginkább leképező történettel dolgozhat. Vanda három gyermeke a meséken nőtt fel, tévéjük sosem volt. Náluk a mesemondás a mindennapok része, s ha egyikük megkérdezi, melyikben is van aranytulipán, a többiek biztos rávágják a választ. A kamasz lánya most csodálkozik rá a jól ismert történetekre, felfedezve azok rejtett kincseit, felnőtteknek szóló üzenetét is.

– A gyerekek szeretnek próbatételeket kiállni, rejtélyeket megfejteni, itt is ilyen mesenyomozásba kezdhetnek – magyarázza Soós Dóra meseterapeuta. Az általa alkalmazott terápia lényege, hogy a csoportokban a gyerekek közösen találnak ki a saját fantáziájukból szőtt meséket. Így valójában magukat gyógyítják ösztönösen, játékosan.

Olyan gyerekeknek lehet ez hasznukra, akik szorongók vagy nem tudnak beilleszkedni az iskolai közösségbe, esetleg a családban előfordult gyász vagy válás krízisén kell túljutniuk.

– A terápia arra épül, hogy minden élethelyzetnek van mesebeli párja. A történet közben fejlődik a gyermek: előbb egy vár- ba zárva raboskodik, majd lesz mersze beengedni egy állatot, később egy embert, végül pedig a sárkánnyal is szembe mer szállni –mondja Dóra.

A megnyitó után a gyerekek rögtön szafaribuszra ültek, s nekivágtak a kalandoknak. A kastélyban például Kecskés Karina színésznő mesélt, aki a Gyöngyötsíró királykisasszonyt játszotta. A kicsik hősiesen vették az akadályokat, hogy végül sikerüljön feloldaniuk a szomorú királykisasszony átkát. Akinek volt táltos lova, találkozhatott vele, akinek még nem volt, most megszerezhette…

NEM KELL A BORZALOM
Színészként is sokat volt a gyerekek közelében Simorjay Emese, aki több éve Noszvajon él. A színésznő aztán anyaként is megtapasztalta, mekkora hatással lehet bárkire a mese. „Én azt szerettem, ha nem ölték, kínozták egymást a mesehősök. A horrortörténetek helyett inkább Az öreg néne őzikéje típusú mesékre szavaztam. Kis izgalom persze kell, de a borzalom már nem. Ahogy felnő, úgyis elég sok szörnyűséget lát egy gyerek – legalább addig óvjuk a kicsi lelkét, amíg csak lehet.”