Kenderből beton

Zsákvászon, kötél, vitorla – a kenderből régebben is sokféle dolgot készítettek, de ma már több tízezer felhasználási módja létezik. A kézművesség mellett az építőipar is alapanyagként veszi számításba, nagy jövő elé néz a kenderbeton.

Az élelmiszer- és kozmetikai ipar szintén hasznosítja egyik legősibb növényünket, melynek csaknem minden része feldolgozható. Pásztor Zsolt maklári kistermelő (képünkön a háttérben) fantáziát lát e növényben. Az Egerhez közeli településen korábban 1,5 hektáron termelt egylaki ipari vető- és étkezési magot. Az utóbbiból olajat, lisztet és fehérjeport készített.

A területet most állítja át a biogazdálkodásra, fehérmustár, olajretek, bíborhere készíti elő a terepet a biokendernek. A külföldi piac a biogazdaságból származó alapanyagot keresi, Hevesben erre mintagazdaságot szeretne létrehozni.

– Hazánk hajdan élen járt a kender nemesítésében, az első magyar fajta éppen Hevesből, a világhírű kompolti kutatóintézetből származik. Rostkenderfajtáinkra ma is büszkék lehetünk. Észak-Magyarország a magkender termesztésének központja volt, most e hagyományt szeretnénk újraéleszteni. Így a hátrányos helyzetű mikrotérségekben képzést indítanánk, majd munkahelyeket is teremtenénk – magyarázza Pásztor Zsolt, aki vidékfejlesztési menedzserként kezdte pályáját. A kendertermesztés munkafolyamatait hajdan ismerték a falvak paraszti gazdaságaiban, de ez a tudás feledésbe ment, ezért lesz szükség a képzésre.

A kender gyorsan megnő, 110 nap alatt beérik, de kézzel végzett munkát is igényel. Hasznosítására hosszú távú tervet készítettek egy ecsédi székhelyű szociális szövetkezettel – melynek tagjai ma is foglalkoznak kendertermesztéssel –, pályázati forrás segítségével termelnék meg a magot, a kórót, s egy kenderműhelyt is kialakítanának a Heves megyei településen. A kézműves technikák is tovább élnek: a kenderből készült textíliát megvarrják táskának, párnának. A kendermagból olajat üthetnek, lisztet, fehérjeport készíthetnek. A kórót sok helyen elégetik, de ez ellentmond az ökológiai elveknek, így a feldolgozása szintén a projekt része. A mellékterméknek számító kenderkóró – a hántolást és aprítást követően – beválik környezetbarát építőanyagnak. A kóró belső fás része – a pozdorja – mésszel, vízzel és kötőanyaggal összekeverve házak utólagos szigetelésére és kitöltő falazatnak is megfelelő.

A pozdorjával jógapárnákat is tömnek, de antibakteriális állati alomnak szintén megfelel, például a versenylovak alá.

Az ipari kendert gyógyszeralapanyagként ugyancsak felhasználják. A virágzatból, illetve a cséplési aljból vonnak ki egy aktív vegyületet: ez a CBD, a kannabidiol, ami az idegrendszer erősítésére, asztmás tünetek enyhítésére, a Parkinson-kór kezelésére szolgálhat. A növény olaja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését segítheti.

Hazánkban több mint száz éve mintegy 80 ezer hektáron – ami több, mint ma az egész világon – termeltek kendert, főleg az Alföldön, Erdélyben, a Partiumban és a Délvidéken.

Pásztor Zsolt szerint nem kell nosztalgiázni, mert most is nagy lehetőséget rejt a kender. Termesztésére kedvezőek természeti és környezeti adottságaink, csak fel kell vennünk a ritmust.