Nem kell mindig sült krumpli

– Már a dackorszakkal elkezdődhet a válogatás. Óvodás korban gyakori gond, hogy a kicsik egysíkúan táplálkoznak, csak és kizárólag a kedvencüket szeretnék enni. Olyan kitartóan tudnak hisztizni, hogy az anyuka inkább beadja a derekát, csak hogy végre nyugalma legyen – mondja Antal Emese. Kellő türelemmel azonban kiszabadíthatja a szülő a gyereket a sült krumpli–ketchup–halrudacska Bermuda-háromszögből.

– A legfontosabb a fokozatosság. A radikális változtatás, a szigor általában nem vezet eredményre. Próbáljuk meg inkább, hogy eleinte a sült krumpli egyharmadát valamilyen zöldségre, párolt borsóra, bébirépára vagy savanyúságra cseréljük. Ha elfogy a tányérról, jöhet a fele-fele adag. De jó, ha tudjuk, hogy egy élelmiszert legalább tízszer kell kínálni, míg a gyerkőc elfogadja – biztat kitartásra szakértőnk. – A rossz táplálkozási szokások kisiskoláskorban megmutatkoznak a gyerek testalkatán: minden negyedik-ötödik gyermek túlsúlyos, elhízott. Emellett sok az alultáplált, sovány kicsi. Ennek egyrészt oka lehet az is, hogy látszatra ugyan eleget eszik, de egyoldalúan, s bizonyos tápanyagokat nem kap meg a szervezete. Továbbá sok az allergiás és több étkezési zavarral küzdő gyereket is találunk.

A táplálkozás és a szellemi kapacitás között már számos kutatás összefüggést mutatott ki. Sokkal jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik reggelivel indítják a napot.

– A reggeli esetében arra kell törekednünk, hogy összetett szénhidráttartalmú ételt kapjon a gyerek, mert ez tartja stabilan a vércukorszintet. Ugyanakkor fontos a megfelelő folyadékbevitel is. A kisebbekre különösen oda kell figyelni, hogy rendszeresen igyanak, mert játék közben hajlamosak megfeledkezni erről – hívja fel a figyelmet a dietetikus. – A reggelinek gabonafélét, főként teljes értékűt kell tartalmaznia, így magos kenyeret, müzlit. Fehérjét is kínáljunk tojás, húsok, halak formájában. Zöldséggel, gyümölccsel is ki kell egészíteni az első étkezést. Minél színesebbek a tányérra kerülő ételek, annál biztosabbak lehetünk benne, hogy egészségesek is. Jó, ha némi játékosságot csempészünk az étkezésbe. Így a közös főzés kezdődhet a vásárlólista összeírásával, a bevásárlással. Engedjük el a fantáziánkat, készítsünk zöldségemberkéket, formázzunk rizskupacot, terítsünk meg szépen, közösen.

A másik megosztó és vitákat kiváltó kérdés az édességek fogyasztásának engedélyezése. Sok szülő nem tudja eldönteni, mit és mennyit szabad. Árthat-e a mindennapos csokiszelet?

– Nem kell eltiltani az édességtől a gyerekeket, de a csoki és a süti ne legyen napi eledel. Hetente kétszer-háromszor, főleg főétkezés után adhatunk egy kis édességet. A duci gyerekeknek pedig készítsünk egészséges finomságokat, például sok gyümölccsel, túróval – tanácsolja Antal Emese.

Mint ahogy sok minden mást, étkezési kultúránkat is otthonról hozzuk. Felnőttként pedig leginkább azok az ízek ízlenek, amelyeken felnevelkedtünk. Ezért főz minden anyuka a gyermeke számára a legfinomabban. Ám a táplálkozástudomány is folyamatosan fejlődik. Nagyon fontos, hogy e témában gyakran és minél többet tájékozódjunk, amivel sokat tehetünk a gyerekek egészségéért.