Ráfázunk a hőségre

A veszteség oka elsősorban az, hogy extrém hőségben képtelenek vagyunk annyit és olyan intenzitással dolgozni, mint normál hőmérsékleti viszonyok között.

A gazdagabb országok – noha elsősorban éppen ők a felelősök a felmelegedésért – képesek felkészülni a klímaváltozás okozta károk kivédésére, a szegényebb államok azonban nagyot bukhatnak miatta – vélik a Bloomberg gazdasági hírügynökség szakértői. A klímaváltozás főként a kevésbé megfizetett, alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek számában – nehéz fizikai munka, mezőgazdaság, feldolgozóipar – okozhat csökkenést.

Kánikula idején a munkavégzés óriási megterhelést jelent a szervezetre, a hőség hatására kialakult élettani változások (csökkent fizikai teljesítőképesség, figyelmetlenség, fáradékonyság, nedvescsúszós kéz) növelik a munkahelyi balesetek kockázatát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának javaslata szerint ilyenkor a munkaadóknak a következőket kell(ene) betartaniuk:
- Megfelelő hőmérsékletű (14-16 Celsius-fokos) ivóvíz bitosítása.
- Garantálni a rendszeres pihenőidőt, 11 és 15 óra között lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka.
- Figyelembe venni a munka- és védőruházat használatából adódó többletmegterhelést.
- Beltéri munkahelyeken ellenőrizni a klímaberendezések hatékonyságát.