A képzett beteg

Robotsebész-kapszula operál a Prometheus tudományos-fantasztikus horrorfilmben. Az utópikus műtét 2093-ban zajlik. Nemrég a berlini technológiai expón egy amerikai befektető ezt a fantáziafilmet idézte föl, amikor laza természetességgel közölte: már a közeljövő trendje lehet a robotsebészet, miért is várna ezzel az okosmedicina a század végéig? 

Kétségtelenül betört a gyógyászatba is az infotechnológia, elmosva a sci-fi és a valóság közti mezsgyét. Csupán a képzelet szabhat határt az okos egészségügyi fejlesztéseknek. Nézzük a példákat – egyelőre még maradva a műtőasztal mellett. 

Gondolták volna, hogy a sebészeti cérna is lehet okos? Pedig igen. Amerikai kutatók kikísérletezték az intelligens orvosi cérnát, amely szenzorként figyeli, miként heged a seb, s ha bajt észlel, riasztja a kezelőorvost: valamely digitális kütyüjére jelet küld. Az okossebészkés pedig már vágás közben analizálja a szövetet, rákos-e vagy sem. Nem mellesleg: az intelligens onkológiai szike feltalálója Takáts Zoltán vegyészdoktor. 

Az evőeszközöket is javában „okosítják” a mérnökök. Van már olyan villa, amely megóv a habzsolástól: rezeg a kezünkben, pirosan villog, ha egészségtelenül gyorsan és sokat eszünk. Hasznos lehet ételallergiásoknak és a diétázóknak is az élelemelemző kézi szkenner: két perc alatt kimutatja a táplálék összetevőit, kalória- és zsírtartalmát. Kifejezetten a Parkinson-kórban szenvedőknek segít a remegést ellensúlyozó kis szerkezet, amihez villa, kés, kanál is hozzáilleszthető. 

Egyre terjednek és mind olcsóbbak a vérnyomásmérő gyűrűk, pulzusszámláló karórák, alvásfigyelő fejpántok. De mindig lesznek legújabb okoskellékek – japán találmány az okostetkó: fluoreszkál, ha esik a vér glükózszintje. Az okoskontaktlencse pedig „kiolvassa” a könnyből, mennyi a vércukorszint, és az eredményt a mobiltelefonra küldi. 

A Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület elnöke, a Laborom leletrendező mobilalkalmazás egyik ötletgazdája, Szász Levente úgy véli, az okostelefonos egészségügyi applikációk digitális kórlapok és „személyi egészségmenedzserek” is, hiszen ügyelnek az erőnlétünkre: például figyelmeztetnek, ha keveset mozgunk vagy nem fogyasztunk elég folyadékot. Hamarosan hozzájuthatunk az intelligens övhöz, ami egyenesen ránk rivall, ha henyélünk. 

Az öv kontrollálja viselőjének étkezési szokásait, derékméretét, s hogy mennyi lépést tesz meg naponta. Szintén az okostelefonra továbbítja az adatokat, melyeket mobilapplikáció tárol és „véleményez”. Az életmódjavításra serkentő okosöv nagyjából ötvenezer forintot kóstál. Csakhogy – állítják a szakértők – jócskán alászállhat az ára, ha piacra dobják a még okosabb derékszíjat. 

– Nekünk kell menedzselnünk az egészségünket, de a betegségünk kezelését is. Minderre végre igénybe vehetjük a technológiát. Az okoseszközökön keresztül tanulhatunk érzelmi, mentális, fizikai állapotunkról. Így tudatosabbá válhatunk, és páciensként képzett partnerei lehetünk az orvosnak, akiről terhet veszünk le azzal, hogy nem kell egyedül döntenie mindenben – mondja a Szabad Földnek dr. Meskó Bertalan genetikus, nemzetközi rangú orvosi jövőkutató. 

Persze a technológiai innováció soha nem válthatja ki az orvosokat, ugyanakkor a munkájukat nagyon is támogatják a fejlesztések. Például az IBM Watson szuperszámítógép pillanatok alatt milliónyi információt rendszerez, majd megoldást javasol az adott betegségekre. 

– Egy leukémiás esetében a Watson „jött rá” a megfelelő terápiára. Az okosegészségüggyel az orvos eszköztára is okosodik. Persze azért továbbra is ő dönt a gyógyításról, nem a robot. De minden orvosnak tisztában kell lennie azzal: az egészségügyi piacon naponta tűnnek föl forradalmi eszközök, mint amilyen a fonendoszkóp volt a XIX. század elején – folytatja Meskó Bertalan. 

Mégiscsak utolértük a jövőnket. 

A Star Trek ötven évvel ezelőtti sci-fi sorozatában a Replikátor nevű molekuláris gép tárgyakat nyomtatott. Ez az idén Amerikában valósággá lett: máj-, csont- és veseszövetet, szerveket, művégtagot is printeltek 3Dben. Meskó szerint hamarosan nem kell donorra várni a transzplantációknál. 

De vajon minden emberi szerv pótolható majd háromdimenziós printtechnikával? 

– Előbb-utóbb igen. Abszurdnak tetszhet, de a mai harmincas generáció már nem gyógyszereket szed öregkorában, hanem kicseréli a különféle testrészeit. De most főként még a gyógyszerkutatás használja a háromdimenziós szerveket: új hatóanyagokat tesztelnek rajtuk. Máskülönben már pirulák is printelhetők 3D-ben. De az is bekövetkezhet, hogy a páciens viszi a vényt az összetevőkről, s a patikus kinyomtatja neki a tablettát – magyarázza Szász Levente lapunknak. 

Egyáltalán: vannak a technológiai fejlesztéseknek etikai és morális határai az egészségügyben? Meddig lehet digitálisan beavatkozni az emberi szervezetbe? Hagyjuk, hogy az okosgépek vezessenek minket? 

– Komoly felelősség, hogyan fordítsuk a digitális technológiákat okosan a saját hasznunkra – válaszolja Meskó Bertalan. – Ennek hatásairól folyamatosan beszélnünk kellene, nehogy emberi kapcsolatok nélküli, puszta üzleti érdekek vezérelte szolgáltatórendszerré merevedjen az egészségügy.