Nyom nélkül gyógyul, a páciens azonnal felkelhet, másnap már szaladhat

Visszere mindenkinek van, visszértágulattal
szerencsére jóval kevesebben küzdenek.
Sokan gondolják, hogy a visszeres láb csupán esztétikai probléma, pedig idővel a kitüremkedő erek vénás elégtelenséget, sőt akár lábszárfekélyt is okozhatnak. Éppen ezért a visszerek jelentősége nem lebecsülendő. A vénákon áramlik vissza a vér a végtagokból a szív felé, amit a vénák falában lévő, zárószelepként működő billentyűzet és az izomműködés pumpafunkciója biztosít. Előfordul azonban, hogy a billentyűzet nem zár jól, a keringő vér pedig nem tud a szív felé teljesen kiürülni. A véráramlás lelassulásának a következménye a vénák falának kitágulása, amit az átlagember visszerességnek nevez, pedig e tünet pontos meghatározása a visszértágulat – tisztázza a fogalmi zavarokat dr. Szabó Attila érsebész (képünkön), a fővárosi VPMed Egészségcentrum vezetője.

Kialakulásában legfontosabb a genetikai hajlam, ám hozzájárulhat az életkor, a mélyvénás trombózis, a női nemi hormonok. Nem véletlen, hogy míg a férfiak csupán egynegyedét, addig a nők 45 százalékát érinti e gond, aminek kiváltó oka lehet az áldott állapot, a tartós álló- vagy ülőmunka és az elhízás is.

Dr. Szabó Attila 25 évig dolgozott a budapesti Érsebészeti Klinikán, csaknem hét éve hatalmas tapasztalattal a háta mögött fordult a modern módszerek felé. A nemzetközi hírű érsebész a Semmelweis Egyetemen idehaza először alkalmazta a rádiófrekvenciás visszérkezelést, s ugyanitt ő vezette be az alsó végtagi vénás főtörzsek lézeres műtétjét. Eddig több mint 2300 visszérműtétet és 10 ezer seprűvénakezelést végzett el.

– A hagyományos visszérműtétek során néhány metszéssel, illetve az érbe vezetett szondával, a véna eltávolításával értük el a visszértágulat gyógyítását. Ez a módszer azonban komoly szöveti sérülést okoz, sokan fájdalomra, bevérzésekre panaszkodtak, átmenetileg a megszokott életformát sem tudták folytatni – összegezte tapasztalatait az érsebész. Kelet-Európában ő az egyetlen, aki nemzetközileg elismert módszerrel, fájdalom nélkül kezdte műteni a visszértágulatot. Az úgynevezett VenaSeal ragasztásos műtét során katéter segítségével szondát helyeznek fel a vénába, ezzel juttatják be a cianoakrilát szöveti ragasztóanyagot.

A tiszta, színtelen, nagy sűrűségű folyadék a vérrel érintkezve megszilárdul és megszünteti az értágulatot.

– Az eddigi nemzetközi klinikai vizsgálatok alapján az eljárás teljesen biztonságos, érzéstelenítés, altatás nélkül is elvégezhető, nincsenek bevérzések, szövődmények, s a metszés elkerülésével megszűnik a fertőzésveszély. Nyom nélkül gyógyul, a páciens azonnal felkelhet, panasz hiányában akár másnap már sportolhat is. A módszernek köszönhetően nem kell hosszú ideig táppénzre menni, a fizikai munkát végzők is azonnal visszatérhetnek a munkába – sorolta a további előnyöket dr. Szabó Attila.

A módszer három éve Nyugat-Európában, 2015 óta az Egyesült Államokban is használatos, és a hosszú távú eredmények semmiben sem különböznek a hagyományos vagy egyéb modern visszérműtétek tapasztalataitól.