Anyanyelv vagy apanyelv? - Hátrányokról szó sincs, csak előnyökről

E kérdésekre kerestem a választ, így bekopogtattam egy francia–magyar családhoz, és az édesanyát, Erdős Edinát faggattam.

– Egyértelmű célunk, hogy a nyolcéves fiunk mindkét nyelven beszéljen, de mivel idehaza élünk, előnyben részesítettük a magyart. Eldöntöttük, hogy Julien a franciát addig nem tanulja az oktatás keretein belül, amíg a magyar nyelvet – az olvasást és a helyesírást – jól el nem sajátítja.

Az édesapa csak franciául beszél a fiával. A gyerek korábban kihasználta, hogy Patrice tud magyarul, ezért sokszor az anyanyelvén válaszolt neki, ám az apa ilyenkor rezzenéstelen arccal folytatta franciául. Így amikor a francia családtagokat látogatják meg, Julien azonnal átvált a nyelvre, s ma már a meséket is franciául nézi. Ha nem tud egy-egy szót, megkérdezi, de nem akarja, hogy a szülők tolmácsoljanak neki. Edina azt is észrevette, hogy Julien az apa nyelvéhez köti a tekintélyt, így ha meg akarja dorgálni a fiát, franciául szól hozzá. – Franciául sokkal engedelmesebb – mondja nevetve. – El kell fogadni, hogy a gyerekben két nemzetiség és két kultúra egyesül. Fontos, hogy a vegyes családokban tiszteletben tartsák egymás nyelvét, kultúráját, az étkezési szokásokat ugyanúgy, mint a nemzeti történelmet. Úgy látom, Julien egyformán büszke a magyarságára és a franciaságára – összegzi vendéglátóm.

Kovács Ágnes Melinda, a Közép-európai Egyetem Fejlődés-lélektani Kutatóközpontja munkatársának a korai kétnyelvűség és a szociális fejlődés a szakterülete. Szerinte a legkevésbé sem kell aggódni a születésüktől kétnyelvű gyerekek nyelvi fejlődése miatt.

– Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy hátrányokról szó sincs, csak előnyökről beszélhetünk. Az egy- és a kétnyelvű gyerekek nagyjából egyéves korukban kezdenek egyszavas mondatokat alkotni, másfél évesen pedig a kétszavasakat, tehát a nyelvelsajátítás üteme hasonló. A kétnyelvű gyerekhez különböző nyelveken, más-más nyelvtani rendszerrel beszélnek, s a tudomány úgy tartja, hogy egyes képességek jobban fejlődnek a gazdag nyelvi inger következtében. A kutatók a kétnyelvű gyerekeknél és felnőtteknél is azt találták, hogy könnyebben, gyorsabban és rugalmasabban váltanak egyik feladatról a másikra, s eközben kevesebb hibát vétenek – fejtegeti Kovács Ágnes Melinda. De az egynyelvűek és a kétnyelvűek szókincse között is lesz különbség: az utóbbiaké nagyobb, hiszen nekik több szót kell elraktározniuk.

Egyes kétnyelvű gyerekeknél az egyik nyelv dominál, míg mások csaknem egyformán használják mindkettőt. Teljesen kiegyensúlyozott kétnyelvűséggel akkor találkozunk, ha mindkét nyelvet egyforma mértékben hallja a gyerek – magyarázza a szakértő. Az is fontos szempont, hogy a gyerek mennyire használja a két nyelvet – amikor bekerül az óvodába, iskolába, idővel az ott használt nyelv lesz a domináns.