Kortalan lisztérzékenység

Ritka gyermekbetegségnek tartották korábban. Tévedtek: nem ritka. Bármely korosztályt érintheti, sőt az újonnan diagnosztizáltak többsége középkorú vagy idős.

De miként lehetséges, hogy a gluténra érzékenynek hosszú évekig fel sem tűnik, valami krónikusan nincs rendben vele? Van, aki emésztési bajait azzal magyarázza, hogy „csak szokásosan” túlette magát, vagy nem fogta vissza a fűszerezést.

Olyan is akad, aki tapasztalatilag képes kerülni a bélbántó ételeket, miközben nem tudja, hogy valójában beteg. Sokan csupán szövődmények, újabb tünetek miatt fordulnak orvoshoz – s akkor azonosítják a lisztérzékenységet. Jó esetben. Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviselete Országos Egyesületének elnöke – egyben vezetője a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének is – meséli: az ő gyermekénél kétéves kora körül alakult ki ez a betegség. Előtte hetekig csak sült krumplit kért a kisfiú, hozzá meg kakaót. Vagyis: „ösztönösön” érezte, mi esik jól neki, s mi nem.

– A cöliákiának – ez a hivatalos neve a lisztérzékenységnek – nincs tipikus tünetegyüttese. Orvosról orvosra járhat a páciens, mire végre rájönnek, mitől van rosszul. Sokat javítana a helyzeten, ha gyanú esetén az első szűrővizsgálatot a háziorvos is elvégeztethetné. Jelenleg csak gasztroenterológus, illetve a kórházak cöliákia-központjai rendelhetnek el specifikus laborvizsgálatokat – magyarázza Koltai Tünde.

A lisztérzékenység kialakulásában immunológiai és környezeti tényezők is szerepet játszanak, túl a gluténérzékenységért felelős genetikai kódon. Ez nem allergia: autoimmun betegség.

Kiváltója a kalászos gabonákban lévő fehérje, a glutén. Károsodnak a bélbolyhok, zavar keletkezik a tápanyagok felszívódásában. Nyilván jellemző tünetek az elhúzódó emésztőszervi panaszok – puffadás, székrekedés, hasmenés –, de jelentkezhetnek bőrkiütések, fogzománcproblémák, vashiány, vérszegénység, hajhullás is. Ha nem fedezik fel idejében a kórt, s nem kezelik diétával, további hiánybetegségek is felléphetnek: akár csontritkulás, meddőség, pajzsmirigy- és májbetegségek.

A kutatók csak hatvan éve azonosították a glutént a betegség okozójaként. S rögtön rátaláltak a terápiájára is. Willem-Karel Dicke holland orvosnak a második világháború után feltűnt: gyerekpáciensei – akiket előzőleg bélbajokkal kezelt és banánkúrára fogott – 1944–45-ben, a hollandiai „téli éhezés” idején elmaradtak, ám aztán ismét felkeresték a panaszaikkal. A doktor akkor jött rá: mivel a háború vége felé nem volt gabona, mást ettek a kis betegek is, így a kór tünetei átmenetileg alábbhagytak.

Jelenleg is csak diétával kezelhető a cöliákia. Csakhogy míg itthon a gyógyszerek és tápszerek áfája 5, a gluténmentes élelmiszereké 18 százalék. Pedig ezek jelentik az orvosságot, hiszen gyógyszer még nincs a lisztérzékenységre. (kág)