A szív húz haza, nem az ész - Miért készül visszatérni az egyik, és miért nem jön haza a másik?

A fő kérdés: mi szól a külföldi továbbtanulás mellett, s miért nem elégednek meg a hazai felsőoktatással az érintett fiatalok?

Az Engame Akadémia 500 diákot megszólaltató felmérése szerint 42 százalékuk az oktatás magasabb színvonala miatt döntött a költözés mellett, s úgy látják, hogy kint jobb munkalehetőségek várnak rájuk. „Külföldön rengeteg pénzt és erőforrást fektetnek az oktatásba. Itthon poroszos, kint gyakorlatias az iskola. Ott olyan tanárok tanítanak, akik tekintélyek a szakmában, és gyakorlati tudással is rendelkeznek” – íme, néhány mondat a megkérdezett diákok érvei közül. Az biztos, hogy egyharmaduk egyáltalán nem szeretne hazajönni, amiben a politikai közhangulat és a társadalmi környezet is egyre nagyobb szerepet játszik.

A külföldön élő diákok többsége számíthat a család anyagi támogatására, de a fiatalok nem csak erre apellálnak: 70 százalékuk a tanulás mellett dolgozik is, heti két nap munkával a megélhetési költségek felét elő tudják teremteni.

Huszonkilenc százalékuk ösztöndíjat kap, ami a tandíjat részben vagy egészében fedezi. A kinti magas árakat és megélhetési költségeket többen hangsúlyozzák negatívumként.

De elsősorban mégsem ezt mérlegelik, akik szeretnének visszatérni. Inkább a család, a barátok hiánya és a szülőföldhöz való ragaszkodás a hazahúzó erő, s többen is mondták: ha kint is maradnak még egy ideig, a családalapítást és a gyereknevelést már mindenképpen itthon képzelik el. Vannak azonban, akik éppen a leendő gyerekeik érdekében tartják fontosnak, hogy kint maradjanak, mert Nyugaton az egészségügyi ellátás, az oktatás színvonala és a társadalmi közszellem is messze túlmutat a magyarországi állapotokon.

A kutatás azt is vizsgálta, milyen munkahelyre vágynak a külföldön tanuló vagy már végzett fiatalok. Az Y generáció életét a technika száguldó fejlődése határozza meg, így a világhoz való viszonyulásuk is más, mint a korábbi nemzedékeké. Számukra már nem annyira fontos a cég hírneve, a nemzetközi háttér vagy a lojalitás, hanem sokkal inkább vágynak kreatív munkára a jó hangulatú, rugalmas munkahelyen, ahol működik a csapatmunka, a szakmai tudásuk pedig a fizetésük mértékében is kifejeződik. Az Engame szerint, ha a hazai cégek figyelembe vennék a generációra jellemző elvárásokat, jól járnának a magasan képzett szakemberekkel.

A kint tanuló diákok az itthon legkevésbé értékelt végzettségek között tartják számon a társadalomtudományi, bölcsész- és művészdiplomát, míg a legnépszerűbb a műszaki és az IT- (információtechnológia) tudás.

– A magyarországi HR-esek nem elég rugalmasak, többek között ez is oka a humán szakosok rosszabb munkaerő-piaci helyzetének. Gyakran nem is hívják be interjúra, akinek a diplomája első ránézésre nem passzol a meghirdetett pozícióhoz. Ezzel szemben külföldön a rugalmasság jellemző. Sokkal nagyobb az átjárhatóság a szakmák között, a cégek a kiválasztás során inkább a készségekre koncentrálnak a bizonyítvány helyett – mondta Lévai Balázs, az Engame vezetője. Szerinte az is célszerű lenne, ha a vállalatok nyári szakmai gyakorlatot hirdetnének a kint tanuló diákoknak, hogy beleláthassanak a cég működésébe, kapcsolati hálót építhessenek ki, ami a jövőbeni munkaszerzésnél nagy előnyt jelenthet.

Mindezek segítségével ők inkább itthon, nem másik országban szeretnének majd élni és dolgozni.