Kalandok nyara - Csupán a szülők pénztárcája szab határt

Kilenc hónapnyi iskolába járás és tanulás után minden diák leghőbb vágya, hogy felkerüljön végre a táblára a bűvös szó: VAKÁCIÓ! Tíz hét felhőtlen szabadság! Amekkora öröm ez a fiataloknak, annál nagyobb fejtörés a szülőknek: mi legyen a gyerekkel a végtelennek tűnő szünidőben?

Ahol van hadra fogható nagyszülő, egyszerűbb a képlet, s két hétre megoldást jelent a helyi önkormányzat napközis tábora, még akkor is, ha az leginkább gyermekmegőrzőként működik. A vállalkozó szellemű felnőttek sem restek, ma már táborok százai kínálják magukat vonzóbbnál vonzóbb helyszínekkel, programokkal.

A szülők pénztárcája igencsak behatárolja, mit engedhetnek meg maguknak, különösen, ha több gyerek is él a családban. Találtunk olyan nyelvi tábort, ahol két hét „tanulásért” 450 ezer forintot kell fizetni. Ez persze szélsőséges eset, de bizony, jóval egyszerűbb volt mindez 30-40 évvel ezelőtt, amikor bárki eljuthatott nyári táborba.

A Magyar Úttörők Szövetsége 1946-ban alakult meg, és pár évvel később magába olvasztotta a cserkészmozgalmat, sok elemet – rajok, őrsök, egyenruha viselése, 12 pont, zászlófelvonás, táboroztatás – egy az egyben átvéve tőlük. A legtöbb diák vágyott arra, hogy úttörőtáborba mehessen, ami leginkább a játékról, kirándulásról, strandolásról, tábortűz melletti szalonnasütésről szólt.

– Tízéves koromtól minden nyáron táboroztam, az maga volt a mennyország! Minimális összeget kellett érte fizetni, de akinek a szülei azt sem tudták kigazdálkodni, neki az osztálypénzből finanszírozták a két hetet – mondja Horváth Erzsébet, aki a Pest megyei Gyömrőn nőtt fel. – A családok jó része nem járt nyaralni, mert nem volt miből, sok gyerek a táborral jutott el a Balatonhoz és az ország más vidékeire. Az egyik tábor nagyon emlékezetes maradt: a Bakonyba mentünk. Sátrakban aludtunk, nem volt se víz, se villany. Az ifivezetők faágakból eszkábáltak priccseket, szalmát raktak rá, azon aludtunk. A patakban mosakodtunk, s ha esett az eső, abban sem, de nagyon élveztük.   Eljött pár szülő és nagyszülő is, ők főztek ránk, a csajkánkat homokkal súroltuk ki. Reggelente tornával kezdtük a napot, zászlófelvonás, majd utána rengeteg program következett.
Kirándulások, társasozások, számháború, esténként tábortűz, és arra is emlékszem, hogy rengeteget énekeltünk. Politika? Legfeljebb amikor elénekeltük az Eljött a hajnal című mozgalmi dalt – emlékszik a ma már többszörös nagymama. A '80-as évek úttörői is hasonló élményekről számoltak be, csak nem szalmán aludtak, s a tábortűz mellett már az Edda és a Neoton slágereit üvöltötték. Más világ volt, és természetes, hogy a mai gyerekek más élményekre (is) vágynak.

Tóth Béla kilenc évvel ezelőtt személyes indíttatásból hozta létre a Táborfigyelő.hu internetes portált. – A gyerekeinknek kerestünk tábort, de akkoriban még leginkább szórólapokon hirdették a különböző lehetőségeket. Pár információ alapján igencsak nehéz eldönteni, melyiket válasszuk. Ekkor jött az ötlet, hogy egy helyen kellene összegyűjteni a színvonalas táborokat.

A minőség elsősorban azt jelenti, hogy jogi személyiséggel rendelkező táborszervező álljon a háttérben. Nagy visszhangja támadt tavaly, amikor egy szervező csillebérci és soproni gyerektáborokat kínált, mellette pedig az ELTE hallgatóinak szervezett külföldi szakmai gyakorlatot.

Sokan befizették a 8–30 ezer forintos díjakat, ám a táborokat végül nem tartották meg. Az sem mindegy, hogy a tábor gyermekmegőrzőként működik-e, vagy valóban izgalmas és tartalmas programokat kínál a diákoknak. A Táborfigyelő oldalára csak azok a táborok kerülhetnek föl, amelyek megfelelnek a fenti kritériumnak. Az én gyerekkoromban elég volt egy labda meg a haverok, s eltelt a nap. De tudomásul kell venni, hogy a mai gyerekeket rengeteg impulzus éri, akkor érzik jól magukat, ha állandó programot és elfoglaltságot adunk nekik. Az idén a kaland- és a sporttáborok a legnépszerűbbek, a harmadik helyre a katonai és lövésztáborok kerültek – mondja az ügyvezető.

A Táborfigyelő oldalán mintegy 900 turnus közül válogathatnak a szülők és a gyerekek, az árak 12– 220 ezer forint között mozognak.

A választék széles, többek között kamionos, retorikai, informatikai, nyelvi, kukta- és sporttábor is található a repertoárban. A szülők 60 százaléka ottalvós lehetőséget keres a gyerekének.

A táboroztatók között nagy a verseny, ezért az elmúlt években nem vagy csak alig emelkedtek az árak, miközben a szolgáltatások minősége javult. Tóth Béla szerint ez az év a fordulópont: a szervezők már nem tudták tartani a korábbi árakat, így az idén átlagosan 20 százalékkal drágábban kínálják a kikapcsolódást, de egyes helyeknél a 30 százalékot is elérheti az emelés. Nem csoda, ha az ingatlanhirdetések között táborok eladásáról is olvashatunk: a Mátrában például 28 fős sporttábort kínáltak megvételre.

Valószínű, hogy táboroztatni nem rossz üzlet, de hosszú távon csak akkor van értelme, ha minden a gyerekekről és a gyerekekért szól!