Jelen lenni itt és most

Annyi információ és inger éri a ma emberét, amit még tíz évvel ezelőtt sem gondoltunk volna. Állandó rohanásban vagyunk, egyfolytában kattog az agyunk, hogy milyen feladatok várnak ránk a következő órában, vagy mit felejtettünk el az elmúlt kettőben. Szinte nincs is jelenünk, mert nem jut rá időnk. A '70-es években ennek ellensúlyozására jött létre a mindfulness mozgalom, amiben nincs ördöngösség, kuruzslás vagy bármilyen humbug: szó szerinti fordításban tudatos jelenlétet jelent.

Lényege, hogy figyelmünk ne a múltbéli eseményekre vagy a jövőbeli tervekre irányuljon, hanem valóban a jelen pillanatra: a fogmosásra, a vezetésre, a gyerekre, a beszélgetésre, önmagunkra. Tudósok szerint életünk 47 százalékában nem vagyunk jelen a mában, ami igencsak elgondolkodtató.

– A gyereknevelés az egyik legérzékenyebb terület. Az anyukák csak olyan képeket látnak a reklámokban és a közösségi médiában, amelyeken a szülők és gyerekek a lehető legidillikusabb viszonyban vannak egymással, megy a kacagás, az ölelés a végtelenségig. Afféle fotót senki nem tesz ki magáról, amikor éppen ordít a kölökkel, mert az szétkente a spenótot a falon. A boldogság és tökéletesség fetisizálásának korát éljük, és elhisszük, hogy mások valóban így élnek – mondta dr. Szabó Bartha Anett pszichológus a Női karriernap című beszélgetésen. – Ennek következménye, hogy sok anya egyfolytában azon görcsöl, nem elég jó szülő, és ostorozza magát: nem szabadna fáradtnak lennem, imádnom kellene szoptatni. Állandó bűntudatot érez, ami aztán megakadályozza abban, hogy felhőtlenül jól érezze magát a gyerekével.

Az elménk még játék közben is elkalandozik: jaj, halomban állnak a koszos edények, porszívózni kellene, most nincs időm a kisautót tologatni. Ha a gyerek hisztizik és ingerülten reagálunk, rögtön átsuhan az agyunkon: úristen, milyen anya vagyok én! Elménk fogságába kerülünk, a valóság folyamatosan torzul, végül elhisszük, hogy nem vagyunk elég jók – érvelt a szakember, aki a megoldást a mindfulness technikában látja. – Mindennap legalább 15 percet töltsünk a gyerekünkkel úgy, hogy csak rá figyelünk. Adjuk meg magunknak is a vele töltött idő örömét. Ne akarjunk tökéletesek lenni, mert olyan nincs – tette hozzá Szabó-Bartha Anett.

Az ENSZ egészségügyi világszervezete (WHO) szerint a 21. század a szorongásé, ami nem túl üdvözítő kilátás. A stressz mindig is jelen lévő az ember életében, az evolúció szempontjából például nagyon fontos szerepet töltött be. De régen volt eleje és vége, ma viszont folyamatosan benne élünk.

Erről Márky Ádám, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoportjának alapító tagja beszélt. – Sokan bevesznek egy pirulát, s attól várják a pozitív változást, ahelyett, hogy aktívan tennének valamit az egészségükért.

Az USA-ban nyolc hónapon át megfigyelték a napi tíz percet meditálókat: a szürkeállományuk mérhetően megvastagodott, nőtt a memóriájuk és az érzelmi intelligenciájuk. A mindfulnesst meditációval lehet a legkönnyebben elérni.

A kardiológusok egyetértenek abban, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez a stressz is ugyanúgy hozzájárul, mint a rossz táplálkozás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód. A nagyobb német egyetemi városok kórházaiban létesült pszichokardiológiai osztályokon a relaxációt és a meditációt gyógymódként alkalmazzák.

S ezek költséghatékony módszerek: sokkal olcsóbb valakit megtanítani relaxálni, mint kifizetni a műtétjét.