Frankó kaják mestere

Korábban zavarta, ha fényképezik, de ez már elmúlt: széles mosolyt villant, ahogy rászegeződik a kamera. Fördős Zé öt évvel ezelőtt kezdte építeni karrierjét a gasztronómiában: a történet főzős videókkal és egy gasztrobloggal indult, ez volt a Szárnyas Ízvadász.

A név nem véletlen, Zé ugyanis szenvedélyes siklóernyős, és eredetileg azt tervezte, hogy majd az egyik helyszínről a másikra repkedve főz és kóstol… Később megalapította a Street Kitchent. Amolyan garázscégként indult az övék.

– Igazából garázsunk sem volt, az első videónkat öt napig forgattuk a kertünkben az öcsémmel, majd lemondtam a nappalimról, azt neveztük ki stúdiónak – emlékszik vissza Zé a kezdetekre. Mondhatná, hogy a nulláról indult, de valójában mínuszból, ugyanis a családi vállalkozás jókora adóssággal terhelte meg őket. A két testvér, Zé, és öccse, Peti egy balatoni hétvégén elhatározta, hogy kihúzza a családot a csávából. Ezt máig úgy emlegetik, mint a sorsfordító „balatonvilágosi egyezményt”.

– Ma is családi kisvállalkozás vagyunk, ami pénzt keresünk, azt visszaforgatjuk, hogy versenyben maradjunk a gasztrotartalom gyártásában. Videókat készítünk, elindult a Zé Magazin, karácsonyra adjuk ki harmadik könyvünket, s ezt mind önerőből oldjuk meg, házon belül, mondhatni „háztájiban”. Bízunk benne, hogy tudunk újat mutatni – magyarázza.

Ebből is látszik, hogy Zé nem csupán „frankó kajákban” gondolkodik, hanem józan üzleti tervekben is. Szerepelt már celebekkel dzsungelreality műsorban is, rengeteg felkérést kap.

– Egy vállalkozás persze a pénzről szól, de olyasmit nem vállalok el, ami nem illik bele a karakterembe. Néha kapok hideget, meleget, rám sütik, hogy nem tudok főzni, de ezt megtanultam lerázni magamról – mondja.

Ha valaki, hát ő gyerekkorában tényleg belekóstolhatott a profi vendéglátás folyamataiba, beleszagolhatott az illatokba, ugyanis az édesapjának és a nagymamájának étterme volt a fővárosban. Olyan hely, ahol ma már retrónak mondott ételeket kínáltak: pacalt, csülköt, resztelt májat.

– Hiszek benne, hogy a '70–80-as évek mindennapi ételei most is megállják a helyüket. Lehet, hogy a menzán vállalhatatlanok voltak, de édesanyám otthon nagyon finoman készítette el mindet. Ma már felér egy „bűncselekménnyel”, ha valamit berántunk, pedig a rántás tök régi, bevált technológia. Ismeri a kreol konyha is, Louisiana egyik kedvelt egytálétele a gumbo, aminek saját napja is van. Jó nagy fazék sötét rántást készítenek hozzá, belepakolnak  rengeteg zöldséget, kolbászt, rákot, ráhalmozzák a rizsre, majd elsütnek egy ágyút, s délben az egész városka ezt a „korszerűtlen” kaját falatozza – meséli.

Zé nem tagadja, hogy imádja a rakott kelt, amibe nem lehet belekötni, hiszen rántás sincs benne…

Az idősebb korosztálynak nem is a blogjáról, hanem inkább a Konyhafőnök tévéadásaiból ismerős Fördős Zé. Ma már nem tud úgy betérni egy üzletbe, hogy ne ismernék meg, és olyan is van, aki belefényképez a bevásárlókosarába, máskor a standon kérnek tőle autogramot. Persze tudja, hogy akit a média felkapott, azt le is ejti egyszer, de erre is megvan a terve. A műsorvezető nem tagadja, hogy szakmailag is sokat tanult a tévés szakácsverseny felvételeiből.

– Nemcsak az országos ismertségemet alapozta meg a műsor, hanem a konyhai ízlésemet és ízlelésemet is. A versenyzők felfokozott állapotban rögtönöztek, ebből rengeteg remek dolog is kisült. A legutóbbi részben aztán ott volt Sárközi Ákos, a Michelin-csillagos séf, aki egyszerre őrült és zseni. Tőle tényleg nagyon sok mindent elleshettünk, konyhatechnikát is, ízeket is. Ami pedig leginkább megragadott benne, az a szenvedély, ahogyan képes rákattanni a főzésre. Ebben hasonlítunk egymásra.