Receptre kellene felírni kutyát az időseknek

A híresen oktondi brit tudósok megint feltalálták a spanyolviaszt: nem fogják elhinni, de a Cambridge-i Egyetem és a Kelet-angliai Egyetem kutatóinak nagy nehezen megszületett tanulmánya arra biztatja az időseket, hogy rossz időben is mozduljanak ki otthonról, mivel az javítja kedélyállapotukat, mit több, használ az egészségüknek is. És képzeljék, ahhoz, hogy erre az okosságra fény derüljön, a kutatásban több mint háromezer idősebb embert kérdeztek arról, hogy van-e kutyája, és sétáltatja-e.

Család-otthonSzücs Gábor2017. 08. 08. kedd2017. 08. 08.
Receptre kellene felírni kutyát az időseknek

A brit felfedezők értekezésének lényege, hogy tulajdonképpen receptre kellene felírni kutyát az időseknek. Mert így gyakrabban kimozdulnának, a kutyasétáltatás ugyanis az egyik leghatékonyabb módja a fizikai aktivitás megőrzésének.

De minderre nemcsak úgy maguktól, s még csak nem is a szerteszét küldött kérdőívekre adott válaszokból jöttek rá, hanem a résztvevők egy kis elektronikus készüléket – akcelerométert – is kaptak, amely hét napon keresztül rögzítette a mozgásukat.
(Még csak véletlenül sem szeretnék okosabbnak tűnni, mint egy brit tudós, de szerintem, sőt a lexikon szerint is, az akcelerométer a gyorsulást méri, amit leginkább az iparban, a repülésben és a harci rakétáknál használnak. Talán inkább lépésszámlálóval kellett volna próbálkozniuk…)

Visszatérve a tanulmányhoz, azok, akiknek volt háziállatuk, átlagosan 30 perccel többet mozogtak naponta azokhoz képest, akinek nem kellett sétálni vinni négylábú barátaikat.

Az köztudott, hogy a kor előrehaladásával csökken a fizikai aktivitás, s a kutatók azt keresték, hogy mi a leghatékonyabb módja az idősödő emberek aktivitásának megőrzésében. S az eredmény minket, kutyásokat igazolt: a kutyasétáltatók aktívabbak maradtak fizikailag, és általában véve kevesebb időt töltöttek ücsörgéssel.

Ezt igazolták a mindenre kiterjedő, vagyis az időjárási körülményeket is figyelembe vevő megfigyelések. A hidegebb, nedves napokon kevésbé voltak aktívak az idősek, és többet ücsörögtek, a kutyasétáltatóknak azonban a rossz időben is ki kellett mozdulniuk, és átlagosan 20 százalékkal többet mozogtak, mint a háziállatot nem tartók. De mi legyen azokkal, akiknek nincs kutyájuk?

Erre is megérkezett a válasz: Nagy-Britanniában már működnek olyan hálózatok, amelyek lehetővé teszik más emberek kutyájának a sétáltatását.

Tehát, kedves emberdoktorok, tessenek az idősödő, egyedülálló, láthatóan napi tennivaló nélkül élő betegeiknek kutyát, de legalább kutyasétáltatást felírni. Nem butaság a kölcsönkutya sétáltatása sem, sok gazda és még több egész nap egyedül lévő kutyus örülne, ha egy kedves úr/hölgy kiszabadítaná őt egy kis napközbeni sétára.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek