Nem teszik le a fehér köpenyt

Egyre több a hiányszakma a kórházakban. A vészhelyzetet az intézmények sokszor nyugdíjasok foglalkoztatásával próbálják megoldani. Az idősek csak úgy dolgozhatnak tovább, ha a kórház kérelmet nyújt be: az elmúlt öt évben több mint ötezer engedélyt kaptak az intézmények, hogy maximum három évig újraalkalmazhassák az orvosokat, szakdolgozókat. Azonban a Kórházszövetség adatai szerint ez sem oldotta meg a problémát: mára a kórházak műszaki és gazdasági állományából is hiányoznak szakemberek, mint ahogyan rendelőintézeti asszisztensből sincs elég. A szövetség ezért azt javasolja a szaktárcának, úgy módosítsa a jogszabályt, hogy e területeken is kérhessenek mentességet a kötelező nyugdíjaztatás alól.

„Nyugdíjazás miatt háziorvosi praxis eladó” – számos ilyen hirdetést találunk, csak az a kérdés, akad-e rá vevő. Az országos statisztika szerint az orvosok egyharmada az 50–64 éves korosztályba tartozik. Főként az alapellátásban probléma az elöregedés, s érthető módon az orvosegyetemi városokban a legkisebb a gond. Budapesten azonban az orvosok több mint fele betöltötte már az ötvenet.

A 65 év feletti doktorok aránya Nógrád megyében a legmagasabb, s ott a legégetőbb az orvoshiány – derül ki a magyar egészségügyet elemző kiadványból. Veszprém megyében a háziorvosok átlagéletkora 60 esztendő, a legidősebb doktor 76 éves, de két 80 év feletti gyógyító is vállal helyettesítést.

A szakma elöregedése – bár a nők korát nem illik firtatni – a nővérekre és a szakasszisztensekre is jellemző, ami elsősorban Heves megyében, illetve a fővárosban aggasztó.

Milyen betegséggel a legnehezebb szakorvoshoz jutni? A hiánylista élén az érsebészek állnak, de a gyermekek és fiatalok pszichiátriai problémáinak orvoslásához sem könnyű szakembert találni. Fül-orr-gégész is túl kevés van, mint ahogyan például infektológus, nefrológus, patológus szintén.

A gyermekgyógyászati alapellátás praxisai is kiürülhetnek, ha az idős doktorok a nyugállományt választják. A kórházi dolgozók úgy tartják: már szinte minden hiányszakmának számít, s ezt igencsak megérzik a tömött várókban ülő betegek.

Tabudöntögető kérdés: vajon hány éves koráig marad fitt a gyógyító? A Harvard Egyetem kutatói nem voltak restek 700 ezer kórházi feljegyzést átvizsgálni, és 19 ezer orvos idős páciensének sorsát követték nyomon. Arra jutottak, hogy a 60-70 éves és ennél idősebb orvosok betegeinek körében magasabb volt a halálozási ráta, mint a fiatalabb doktorok pácienseinél.

A kutatók nem tudták eldönteni, ennek mi az oka: vajon az öregedő doktorok ismeretei elavulnak, vagy a fáradtság miatt hibáztak? Azért a felmérés pánikra nem ad okot, mivel a képességeknek az életkorral járó hanyatlását jó ideig ellensúlyozza a tapasztalat.

Ám az is tény: a kórházak a végtelenségig nem rakhatnak újabb terheket a korosodó gyógyítók vállára.