Merre száll a gólya?

A magyar állampolgárság automatikusan jár azoknak is, akiknek csak egy szülője magyar, ám arról nincs adat, hogy a vegyes párok közül hányan kérnek a gyereküknek magyar állampolgárságot.

A születések és a halálozások számát egybevetve ez év első hét hónapjában körülbelül 26 ezer fővel – egy kisváros lakosságával – csökkent hazánk népessége. A népességfogyás egyik magyarázata pedig a kivándorlás, hiszen a számok azt mutatják: éppen a legtermékenyebb korosztály megy el, azok, akik a családalapítás küszöbén állnak. Jelenleg mintegy 600 ezer magyar él külföldön az Európai Unió különböző államaiban, ők jórészt a fiatalabb generációk képviselői. A rövidebb-hosszabb ideig Németországban tartózkodók átlagéletkora 36,3 év, Nagy-Britannia a 30-50 év közöttiek célországa, míg az Ausztriában élőkdolgozók-tanulók 40 százaléka 30–44 éves, 23,5 százaléka 15–29 éves – olvashatjuk a Pénzcentrum.hu oldalán.

Bár a törvény szerint a magyar állampolgárságú szülők külföldön született gyermekeit itthon kell anyakönyvezni, ezt ellenőrizni senki nem tudja, illetve ennek elmulasztása csak akkor jelent problémát, ha a kicsi számára magyar útlevelet, személyit, tb-kártyát igényelnek. Kedvező hír a külföldön gyermeket vállalóknak, hogy az állam 2018 januárjától kiterjeszti az anyasági támogatásra jogosultak körét. Az egyszeri, 64 125 forintos juttatást megkaphatják a határon túli magyar állampolgárok is, amennyiben gyermeküket a magyar rend szerint anyakönyveztetik.

Csak megbecsülni lehet, hány gyerekkel lett szegényebb hazánk az utóbbi évek kivándorlásának következtében. Az azonban bizonyos, hogy a folyamat nemcsak az ország jelenét, hanem a jövőjét is veszélyezteti, hiszen az elvándorlással a munkavállaló és az adófizető állampolgárok éppúgy hiányoznak itthonról, mint a gyermekeket nevelő családok – teszi hozzá a portál.