Szabad a csalás?

A két éve kitört botrányból
egyértelműen bebizonyosodott,
hogy a gyártók
hamis adatokat adtak meg a
dízelautók károsanyag-kibocsátásáról.
A büntetés nem is
maradt el például az Egyesült
Államokban, ahol a csillagászati
összegű büntetés
mellett még letöltendő börtönbüntetést
is kiróttak a
csalásban érintett vezetőkre.
Nálunk viszont a nemzetgazdasági
tárca nem érzi feladatának,
hogy akár csak a
sok tízmilliárd forintnyi elmaradt
adót is behajtsa a
csalókon, tudtuk meg Horváth
Zsolttól, a Levegő Munkacsoport
munkatársától.
A civil szervezet érdeklődésére,
hogy mit tett és mit
tervez a tárca az elmaradt
adók behajtása érdekében,
csaknem egy év múltán
megérkezett minisztériumi
válaszból kiderült, hogy
gyakorlatilag semmit. Mégpedig
azért nem, mert az
adót a nyilvántartásban szereplő
adatok alapján róják
ki. Amellett viszont elegánsan
elsiklott a tárca, hogy a
hamis adatokat szolgáltató
jogi felelősségének megállapítását
kezdeményezze.
A minisztérium arra is
hivatkozott a válaszában,
hogy a gépjárművek tulajdonosai
joggal bíztak a forgalmi
engedélyek adatainak valódiságában,
tehát őket semmiféle
felelősség nem terheli
az ügyben. Azt a civil szervezet
sem vitatja, hogy a
gépjárműveket használó tulajdonosok
jóhiszeműen jártak
el az adójuk megfizetésekor,
tudtuk meg Horváth
Zsolttól. Nem is az ő felelősségüket
vetették fel, hanem
az érintett autógyártók érdekeltségi
köréhez tartozó importőr
gazdálkodókét. Ők
azonban a minisztériumi válasz
szerint következmények
nélkül szolgáltathattak
hamis adatokat. A Levegő
Munkacsoport további lépéseket
fontolgat az ügyben.