Jogi esetek: Köddé vált nyelvtudás

A kérelmét egy kis falu önkormányzatának anyakönyvvezetőjénél adta be, s úgy nyilatkozott, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli. A magyar állampolgárság birtokában szinte azonnal Németországba költözött.

Három évvel később valamilyen ügyben megjelent a berlini magyar nagykövetségen, ahol észlelték, hogy a magyar nyelvet szinte egyáltalán nem beszéli, erről jegyzőkönyvet készítettek, amit ő maga is aláírt. Ez alapján a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megállapította, hogy a férfi a honosítás egyik feltételét nem teljesítette, ráadásul hamis nyilatkozatot is tett.

A nyelvtudás hiánya miatt az á lampolgárságát visszavonták. A döntést a bíróságon támadta meg.

A férfi védekezésének lényege az volt, hogy 2011-ben még tudott magyarul, de azóta idegen nyelvi környezetben azt elfelejtette. Viszont az állampolgárság szempontjából nem a mostani, hanem a 2011-es nyelvtudását kell alapul venni. Azt, hogy 2011-ben még beszélt magyarul, bizonyítja, hogy akkor megadták neki az állampolgárságot – ez okirati bizonyíték, amit a Bevándorlási Hivatal nem döntött meg.

A hivatal azzal vágott vissza, a probléma éppen az, hogy a férfi a honosítást a nyelvtudására vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozattal szerezte meg, tehát az nem lehet okirati bizonyíték. Az ügyfél jelenlegi nyelvtudásából pedig igenis vissza lehet következtetni a három évvel ezelőttire, tekintve, hogy ha valaki most nem tud egy adott nyelven alapszintű kommunikációt sem lefolytatni, akkor három évvel ezelőtt sem volt erre képes.

Ezt az érvelést első fokon elfogadta a bíróság, és helybenhagyta az állampolgárság visszavonását.

A felperes azonban ment tovább, egyenesen a Kúriáig, ahol azt kifogásolta, hogy a bíróság nem rendelt ki szakértőt a nyelvtudása megítélésére.

A Kúria erre azt mondta, hogy az állampolgársághoz szükséges nyelvtudás olyan, ami lehetővé teszi a mindennapi helyzetek megoldását egy adott nyelven. Márpedig az ilyen tudás meglétét vagy hiányát bárki megállapíthatja, aki beszéli az adott nyelvet, ehhez szakértőre nincs szükség.

Életszerűtlennek minősítette a Kúria azt is, hogy Szerbiában, idegen nyelvi környezetben a kérelmező megőrizte magyar nyelvtudását, amit a német idegen nyelvi környezetben három év alatt teljesen elfelejtett.

Ezért a Kúria is helybenhagyta az állampolgárság visszavonását.