Kettő az egyben világ
A GABONAPEHELY, a sör, a szalvéta és az öblítő jövője is veszélybe kerül, amennyiben az ezredfordulós generáció fogyasztási szokásait nézzük. Ha gyászolni még nem is kell e termékeket, az mindenképpen elgondolkodtató, milyen indokok miatt szorulnak mindinkább háttérbe?

Mióta világ a világ, minden generáció – életmódjában, fogyasztásában és talán értékrendjében is – másképpen él a korábbiakhoz képest. Az utóbbi évtizedekben igencsak élesebbé váltak e különbségek, ami a fogyasztás területén fokozottan érzékelhető. A Business Insider – az USA üzleti hírekkel foglalkozó legjelentősebb híroldala – összegyűjtötte, hogy mely termékek kerültek veszélybe, mert a fiatalok körében egyre népszerűtlenebbek.
Ki hinné, hogy az ezredfordulós generáció mintegy fele szerint a gabonapehely nem megfelelő reggeli…
Mégpedig azért, mert evés után össze kell takarítani a zacskóból kiszóródó apró morzsákat. Inkább az olyan reggeliket részesítik előnyben, amit menet (pontosabban rohanás) közben is meg lehet enni, például a gyorséttermi szendvicseket. Mindez adatokkal is bizonyítható: a gabonapelyhek értékesítései 5%-kal csökkentek 2009–2014 között a tengerentúlon.
A joghurtok is veszélybe kerültek, különösen a light változatok: a Nielsen adatai szerint 8,5%-kal estek vissza az eladások. A csökkenő érdeklődés az egészségtudatosabb táplálkozással magyarázható, mivel az alacsony tápanyagtartalmú termékek helyett a proteinben gazdag élelmiszereket keresik a fogyasztók.
A ’80-as, ’90-es években kezdtek elterjedni a zsírszegény diéták, viszont cserében a gyártók több cukrot adtak a termékekhez. Így a „light” termékek gyakran tele vannak cukorral.
Szappanok helyett tus- és habfürdőket vesznek a fiatalok, mert hattizedük úgy véli, hogy a szappanon kórokozók maradnak a használat után. A folyékony öblítők eladásai 2007–2015 között 15%-kal csökkentek.
A Procter & Gamble szerint az ezredfordulós generáció tagjai „nem is tudják, hogy valójában mire való e termék”. S a szalvéta helyét átveszi a papírtörlő, a sör helyett az égetett szesz és a bor hódít, de már a motorbicikli sem menő annyira, mint Marlon Brando hőskorában.
– Azért nem kell elsiratni a müzlit vagy a sört, még sok generáció élvezheti e termékeket, de az adatok mindenképpen árulkodók – vélekedik Antalóczy Tímea szociológus. – A joghurt és a szappan kapcsán egyértelműen a félelem húzódik meg a háttérben: egyrészt a cukortól, vagyis az elhízástól, másrészt a baktériumoktól, pontosabban a betegségektől.
Ezek a hipotézisek nem a fiatalok agyából pattantak ki, mindez a hatásosan felépített marketingnek és reklámnak köszönhető, ami elsősorban az érzelmekre próbál hatni. Tökéletesen célt érnek, mivel a mai tizenéveseket így sokkal jobban meg lehet fogni, mint a racionális érvekkel.
Sokan fenntartás nélkül elhisznek mindent, hiszen „ez a világ őértük van”. A szociológus szerint a sör háttérbe kerülése meglepő, ugyanakkor érthető is. Ugyanis a sörözés egyfajta társasági együttlét, alibi egy jó beszélgetésre, ahol nem az a cél, hogy minél hamarabb kidőljön az ember.
Arra ott vannak a röviditalok. Bizony, semmire sem érnek rá az ifjak, még a gabonapelyhek fogyasztását is inkább mellőzik, csak ne kelljen a takarítással bíbelődni. A szociológus szerint az öblítő „kihalása” is megmagyarázható, hiszen szédületes tempóban terjednek a „kettő vagy három az egyben” termékek. A kávé- és levesporok, az instant termékek tárháza uralja az életünket. A kérdés csak az: van-e ennek a folyamatnak határa?