Allergiás vagy érzékeny?

Egyelőre az orvosok egy része nem ismeri el önálló betegségnek az étel-intoleranciát. Volt már ilyen: a Helicobakterre is sokan legyintgettek, amikor kutatók először állították azt, hogy nem a stressz vagy az erős fűszerek okozzák a gyomorfekélyt, hanem ez az agresszív baktérium. Aztán húsz év múlva orvosi Nobel-díjat adtak érte a felfedezőknek.

Nemrégiben új orvosszakmai szervezet alakult Étel-intolerancia és Ételallergia Társaság néven, amely e két betegséget nemcsak a betegekkel, hanem az orvosokkal is igyekszik megismertetni. Az ételallergiáról már sokat tudnak, de az étel-intolerancia oly sokféle panaszt okozhat, hogy alkalmanként hiába járnak orvostól orvosig a páciensek, nem derül ki, mi áll a panaszuk hátterében. A társaság célja az ismeretterjesztésen túl a kutatás, a tudományos adatok gyűjtése. Mindkettő immunbetegség – magyarázza dr. Takáts Alajos gasztroenterológus, az új társaság elnöke. Az ételallergiáról azonban könnyű kideríteni, mi okozza, mert a tünetek az étel elfogyasztása után gyorsan kialakulnak, s meglehetősen hevesek: bőrkiütések, fulladásérzés, nyálkahártya-gyulladás, szénanátha. Kis mennyiség is erős elváltozásokat idéz elő.

Az étel-intolerancia viszont fél naptól akár két napig terjedő idő alatt okoz panaszokat. Számít a mennyiség is: ha valaki gyakran és többet fogyaszt azokból az ételekből, amelyekre érzékeny, akkor alakulnak ki a tünetek. Ezek egy része az emésztőszerveket érinti: lehet puffadás, hasmenés, székrekedés, hasi diszkomfortérzés. Az étel-intolerancia okozhat fogyást vagy hízást is. A panaszok egy másik csoportja bőrgyógyászati jellegű: krónikus kiütés, ekcéma, hajhullás. Ennek az összetett betegségnek a tünete lehet a fejfájás, figyelem- és alvászavar, migrénes fejfájás. Sőt német kutatók ízületi és izomfájdalmak hátterében is találtak ételintoleranciát. Az ételallergiát a szokásos bőrpróbával vagy vérvétellel diagnosztizálják.

Az intoleranciát azonban egészen a közelmúltig körülményesen vizsgálgatták: ha gyanakodtak valamelyik ételre, megkérték a beteget, hogy legalább három hónapig hagyja ki az étrendjéből. Ha elmúltak a panaszai, akkor újra fogyasztotta – s ha visszatértek a tünetek, bebizonyosodott, hogy érzékeny arra az ételre.

Ma azonban már egy csepp vérből kimutatható, hogy a panaszokért az étel-intolerancia okolható-e, s ha igen, a szóba jöhető mintegy kétszázféle étel közül melyikre érzékeny a páciens. Olyankor az adott ételre jellemző antitest aránya magas a mintában. Sajnos ez a laborvizsgálat drága, az állami egészségbiztosító nem finanszírozza.

Étel-intoleranciát a leggyakrabban fehérjék váltanak ki: például a tehéntej, a tojás. Lehetünk érzékenyek fűszerekre, nagy molekulájú szénhidrátokra. Figyelemre méltó, hogy a „tenger gyümölcsei” jelentős számban váltanak ki reakciókat olyanoknál is, akik korábban nem fogyasztottak ilyen ételt. A globalizáció, illetve az élelmiszergyártás gyakorlata miatt keverednek az ételek. Például Amerika felfedezése után a kukorica fogyasztása is okozott panaszokat Európában.

Dr. Takáts Alajos megerősíti: ma még nincsenek kialakult betegutak az étel-intolerancia gyógyítására. Először a szervi betegségeket kell kizárni, de ha ilyet nem találnak, érdemes az intoleranciát keresni a panaszok hátterében. Ha kiderül a tünetek oka, akkor a szóba jövő néhány ételt tartósan ki kell hagyni az étrendünkből.