Segítsünk egymáson

Fülöp Györgyné a 7353 Izmény, Kossuth u. 79. címről írt (telefonszáma 06-30/419-4758): „Nagyon rossz anyagi körülmények között élek, állandó lakásom sincs. Rokkantnyugdíjas vagyok, sok betegséggel, 11 fajta gyógyszert szedek. Sajnos most még a közgyógyot is elveszik, mert 28 500 forint fölött van a havi jövedelmem. Szükségem volna tartós élelemre, tüzelőre, ruhára és lábbelire, 39-40-es méretben. Kellene szemüveget csináltatnom, de arra sem elég a pénzem. Jó lenne, ha kaphatnék elektromos rokkantkocsit, mert a gurulós járókeretemmel nehezen mozgok. Bármilyen támogatást hálával fogadok.”


Bóka Lászlóné a 2852 Kecskéd, Fő út 86. címről kér segítséget (telefonszáma 06-30/405-7273): „Egyedül nevelem a két gyermekem, havi 36 600 forintból élünk. Ennünk sincs mit néha, és nem tudom fizetni a rezsit. A házunk árverés alatt van, és félek, hogy már nem sokáig maradhatunk benne. Ahhoz, hogy az árverést le tudjam állítani, másfél millió forintra volna szükségem – de honnan vegyek? Az ősszel megjelent segítségkérésem nyomán kaptam olyan ajánlatot is egy úrtól, hogy életem végéig támogat, ha havonta két-háromszor ágyba bújok vele. Köszönöm, de én az ilyenből nem kérek. Én csak a gyermekeimet szeretném tisztességgel fölnevelni.”


Buda Györgytől, a 8721 Vése, Kossuth u. 42. címről kaptunk levelet: „Köszönöm mindazoknak, akiktől a Szabad Föld múlt évi november 24-i számában megjelent kérésem nyomán támogatást kaptam. A helyzetem ennek eredményeként javult, de egyedül élő, beteg emberként – miközben a látásom egyre romlik és a szemem sajnos nem gyógyítható – továbbra is súlyos gondokkal küzdök: szükségem volna élelemre, tüzelőre, a gyógyszereim megvásárlásához, a villany és a víz kifizetéséhez anyagi segítségre. Kérem, ne nézzenek telhetetlennek, de a jövedelmem, miután a betegségem miatt dolgozni már nem tudok, nem éri el a havi 25 ezer forintot.”