Szúrópróba és oltásellenesség

„BÁRKI IS HAJTJA VÉGRE ezt az oltást, megszűnt Isten gyermeke lenni. A himlő Isten ítélete. Az oltás Istennek címzett kihívás” – szólt a pápa intelme 1829-ben. Az oltásellenesség máig sem szűnt meg, bár az érvek változtak.

Család-otthonPalágyi Edit2018. 02. 15. csütörtök2018. 02. 15.

Kép: Semmelweis orvostudományi múzeum kiállítás beteg gyógyítás történelem oltástörténeti időszaki kiállítás 2018 01 29 Fotó: Kállai Márton

Szúrópróba és oltásellenesség
Semmelweis orvostudományi múzeum kiállítás beteg gyógyítás történelem oltástörténeti időszaki kiállítás 2018 01 29 Fotó: Kállai Márton

A XVIII. század végén úgy tartották, hogy az orvoslás legnagyobb jótéteménye a feketehimlő elleni oltás felfedezése. Edward Jenner angol orvos jött rá, hogy a fejőnők, akik átestek az enyhébb tehénhimlő-fertőzésen, védettek az emberéleteket követelő feketehimlővel szemben. Jenner előbb egy pásztorfiún, majd a saját fián is kipróbálta a kockázatosnak tűnő eljárást: előbb a tehénhimlővel, aztán a halálos kórral fertőzte meg őket, s nem betegedtek meg. A vakcinában sokáig még a kollégái sem hittek.

Az orvostudomány a fertőző kórokat egyrehatásosabban előzte meg a védőoltásokkal, de az oltásellenesség is hangot kapott, ami mára sem csendesült el – derül ki a Szúrópróba című időszaki kiállítás anyagából, amit a Magyar Nemzeti Múzeum társintézményeként működő Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban mutatnak be. Hogyan szorították vissza a védőoltások az olyan rettegett fertőző betegségeket, mint a diftéria, azaz a torokgyík, a tbc, a szamárköhögés, a sok beteget vastüdőbe kényszerítő járványos gyermekbénulás? Milyen veszéllyel járhat ma, ha nem adatjuk be az oltást? – erre ad választ az év közepéig látható budapesti tárlat.

Megállíthatatlanul terjed a kanyaró a szomszédos Ukrajnában, Romániában pedig újabb áldozatot követelt a kór – olvashatjuk a hírekben. Gyakran olyan gyermekek vagy fiatalok esnek áldozatul a fertőzésnek, akiket nem oltottak be, mert például immunhiányos betegségben szenvedtek. Őket az átoltott környezet védhetné meg, ám ha az oltásellenesség vagy hanyagság miatt túl sokan kerülik el a vakcinát, a környezet védőhatása csökken. A kiállításon megtudhatjuk: a kanyaró oltásától sokan az angol Andrew Wakefield elmélete miatt tartottak. Ő az oltásellenesség egyik szószólója, aki 1998-ban közzétette, hogy a védőoltások és az autizmus kialakulása között kapcsolat lehet.

Úgy gondolta, hogy az autizmus kockázatát fokozza az MMR (kanyaró, mumpsz és rubeola) elleni védőoltásokban használt tartósítószer, a tiomerzál, azaz etil-higany. A kutatók megcáfolták Wakefield tanait, és bebizonyították: meghamisította az eredményeket, ráadásul  azok csak roppant kicsi minta, 12 gyermek vizsgálatával készültek. Nem bizonyosodott be, hogy a tiomerzál összefüggene az autizmussal, ám a lakosság megnyugtatására ezt a szert hazánkban is kivonták a kötelező védőoltásokból.

Ennek dacára ma is kering a világhálón a javaslat, hogy a beadott vakcinák „higanytartalmát” homeopátiás szerekkel kellene „kivezetni” a gyermekekből.

Az oltás elkerülésére buzdító tévhitek is makacsul tartják magukat, főleg az interneten terjednek. Japánban néhány évtizede a szamárköhögés elleni vakcinát is veszélyesnek kiáltották ki, így a rémhírek miatt csökkent az oltottak aránya, végül járvány tört ki. Pár éve a gyermekbénulás újra megjelent Európában, s az idén is kezeltek budapesti csecsemőket szamárköhögéssel. Az elfeledettnek hitt kórokozók ma is fertőzhetnek, ha csökken a közösségi immunitás. Ezért sem szabad vélt mellékhatásaik miatt kerülni a védőoltásokat!
 

Ezek is érdekelhetnek