Rohanó korunk nyavalyái

„Egészségedre mindazonáltal gondot viselj, mert nélküle dolgodban el nem járhatsz” – írta Apáczai Csere János a XVII. század közepén. A felvilágosodás korától orvosi könyvek okítottak a betegségek megelőzésére. Mérföldkőnek számított 1920-ban, hogy az elemi iskolákban az egészséges életmód külön tantárgyként szerepelt, a középiskolások pedig egészségtant tanultak, mely rendszer a II. világháború után megszűnt. Mi számított a kórságot távol tartó szokásnak?

„A mai embereknek nagyon sok időt kell műhelyekben s irodákban tölteniük, és meg vannak fosztva a friss levegő életadó leheletétől” – figyelmeztettek a szakemberek már egy évszázada. A napfény hiánya és a „romlott levegő” hajlamosít a magyar betegségként ismert tüdővészre – gondolták. Mindenkit arra buzdítottak, legyen edzett, és nyitott ablak mellett aludjon, lehetőleg keskeny vaságyon. A „rákbaj” eleinket is fenyegette, s mivel azt az idősek betegségének tartották, főleg a 45 év felettieket kérték: ha a vészjeleket észlelik, rögvest konzultáljanak orvossal. Gyors diagnózist akkoriban az X sugarak alkalmazása, azaz a röntgen ígért. A hajszolt „modern élet” idegkimerüléssel fenyeget – írták 100 éve –, a betegeknek gyógymódként a testi munkát ajánlották, a szabad levegőn kellett szorgoskodniuk, lehetőleg izzadásig. „A túl sok evés az oka a legtöbb betegségnek” – szögezték le, s mivel a túlterhelt gyomor pihenés után kiált, mértékletességre intettek, főleg a húsevésben. A teát és a kávét a mérges izgatószerek közé sorolták. Nem voltak még gyorséttermek, mégis úgy tartották, hogy „a gyors evés szétrombolja az egészséget és a családi idillt”.

Életművészet – e címmel foglalta össze a testi-lelki jólét titkát Hatvany Lili írónő 1936ban kiadott könyvében. Az „úri közönségnek” szánt életmódtanácsai nem intettek katonás fegyelemre, már nem volt előírás olyan hálószobában aludni, ahol a mosdóvíz megfagy a lavórban. Egy amerikai módszer szerint viszont ajánlotta a sportot és a naponta végzett tornagyakorlatokat. A „rohanó kor” nyavalyájaként emlegette a székrekedést, s óvott kora hóbortos divatdiétáitól. Az idegnyugtató pihenés érdekében azt javasolta: „Aludjunk egyedül. A közös alvás egy ágyban többnyire nyugtalanító”. Meglepő, de eleink is a túl sok munkát emlegették a legfőbb bajként. Az írónő tehát recept helyett írta fel az olvasóknak: ne hajszolják magukat, lazítsanak, és menjenek orvoshoz még ma, amíg nincs semmi bajuk…