Hoppon maradt

Az eladó megegyezett a vevővel, hogy elad neki egy nagyobbacska szántót ötmillió forintért. Az ajánlatot megküldték a jegyzőnek, hogy függessze ki. A kifüggesztésre senki nem jelentkezett, azonban menet közben kiderült, hogy a vevő a föld árát jelzáloghitelből fedezné. Az eladó viszont úgy gondolta, hogy a szerződés aláírásakor megkapja a teljes vételárat. Ezért visszalépett a szerződéstől, a kifüggesztett ajánlatot is visszakérte. Majd körülményes üzletelésbe kezdett egy másik vevővel, akivel először egy másik ingatlanra elcserélte a termőföld 10/270 részét. Aztán a vevő – mint tulajdonostárs – megvette a föld többi részét. Végül a 10/270 részért cserébe adott ingatlanját is visszavásárolta. Ugye, mondtam, hogy bonyolult lesz? Erre a fajta himihumira azért van szükség, hogy a potenciális vevőt nehogy elüsse a földtől valaki, akinek erősebb elővásárlási joga van.

Emlékszünk még az első, hoppon maradt vevőre? No, ő indított pert, hogy ezt a himihumi ügyletsorozatot – mint a jogszabály megkerülését célzó és a jó erkölcsbe ütköző szerződéseket – érvénytelenítse a bíróság. Itt elsősorban az egészet elindító ingatlancsere-szerződésre gondolt, amivel a második vevő tulajdonostárs lett a szántó- földben. Ezzel a manőverrel egy csomó elővásárlásra jogosult helyi gazdát elütöttek a lehetőségtől, hogy megvegyék a földet.

Az eladó azzal érvelt, hogy az első vevőjelölt nem indíthat pert ebben az ügyben, mert nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a szerződést érvénytelenítsék. Ugyanis ő ebben az esetben sem szerezheti meg a földet. A Ptk. szerint, ha a vételár kiegyenlítéséről az ajánlat nem rendelkezik, a főszabály az, hogy a szerződés aláírásakor kell fizetni. A vevő kifüggesztés utáni közlése, hogy később tud csak fizetni, tulajdonképpen új vételi ajánlat volt, amit az eladó nem fogadott el. És miután a szerződés kettejük között nem jött létre, ezért az egykori vevőjelöltnek nincs joga arra, hogy érvénytelenítse a csereszerződést.

Ezt a jogintézményt úgy hívják, hogy perbeli legitimáció: egy szerződést csak az támadhat meg a bíróságon, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a szerződés érvénytelen legyen – magyarul: aki nyer ezzel valamit. A mi esetünket pedig ez döntötte el: a bíróság kimondta, hogy nem vizsgálja meg az általam himihuminak minősített szerződéseket, mert ha ezeket érvénytelennek nyilvánítják, azzal a felperes semmit sem nyer, attól az eladó még nem fog vele szerződést kötni.