Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A társadalom fele szegény, de az adatok szerint tavaly (a válság óta először) új történelmi csúcsra szökött a lakossági fogyasztás Magyarországon. De mit is vásárol a lakosság ilyen lelkesen?
Kép: Karácsonyi ajándék bevásárlás Plazma TV LCD TV televízió készülék lapostévé Media Markt műszaki osztály áruhitel 2007.10.31. fotó: Németh András Péter
Magyarországon 4,3- szor annyi bevételhez jutnak a leggazdagabbak, mint a legszegényebbek. Ezzel az adattal EU-s szinten viszonylag jól teljesítünk, viszont a különbségek évek óta nem csökkentek, sőt egy erősebb növekedést követően, 2013 óta stagnálnak – derül ki egy friss Eurostatjelentésből. Hazánkban 2010-hez képest nőtt az egyenlőtlenség, akkor 3,4- szer volt magasabb a leggazdagabbak jövedelme, mint a legszegényebbeké. Óriási különbségek mutatkoznak az európai országok jövedelemeloszlási statisztikái között: Csehországban volt a legkisebb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek között (3,5-szeres), míg Bulgáriában a legmagasabb (8,2-szeres).
Nem szabad elfelejteni, hogy a leggazdagabbak helyzetéről sokszor vajmi keveset tudunk. Tehát a valóságban nagyon is elképzelhető, hogy sokkal brutálisabbak a különbségek, mint ahogy a statisztikában megjelennek.
Tóth István György szociológus a hazai gazdagokat jövedelmük alapján négy nagyobb csoportra osztja. Az első gazdagok jövedelme évente bruttó 6–15 millió forint között alakul, míg a negyedik, úgynevezett szupergazdagok csoportjába már 250–300 milliós éves jövedelemmel lehet bekerülni.
Ezzel szemben aggasztó adat, hogy egy 2016-os tanulmány szerint a magyar társadalom fele vagyontalan, tehát 7 millió forintnál kisebb a vagyona (ebbe beletartoznak az ingó és ingatlan vagyontárgyak is) – írta meg a Pénzcentrum.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu