Történelem
A Nemzeti dal nyomában
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), írja az MTI.
„Wass Albert író hagyatéka a magyar nemzet egybetartozását, történelmi küldetését rajzolja ki mindannyiunk számára” – hangsúlyozta a miniszter.
Fotó: Kocsis Zoltán / MTI
Hankó Balázs elmondta, hogy március 12-én hajnalban az Amerikai Egyesült Államokból, a floridai Jacksonville-ből indult el Magyarországra az a két nagy láda, amely az író
- regényeit,
- jegyzeteit,
- könyveit
- és ki nem adott írásait
tartalmazta.
„Meghatottság és csoda volt megérinteni ezeket a ládákat” – hangsúlyozta, és köszönetét fejezte ki az akcióért a Czegei Vass Alapítványnak, Takaró Mihály irodalomtörténésznek, valamint Rózsa Dávidnak, az OSZK főigazgatójának.
„Egyedül a magyarságtudat teszi magyarrá a magyart és nemzetté a magyarul beszélő népet” – mondta Hankó Balázs. Hozzátette: „Ezt valljuk nemzeti kultúránkban, ezért fordítottunk az elmúlt másfél évtizedben 650 milliárd forintot a magyar kultúra fejlesztésére és megerősítésére szerte a Kárpát-hazában, és ezért fordítjuk forrásaink jelentős részét a magyar kultúra és a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére.”
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója hangsúlyozta, hogy az OSZK elmúlt három évtizedének legnagyobb és legjelentősebb írói hagyatéka ez.
Kiemelte, hogy a Czege Alapítvány tizenhárom éven át tartó munkájának köszönhetően kerülhetett Magyarországra a hagyaték, amelynek gondozásában kiemelt szerepet játszott Takaró Mihály irodalomtörténész, valamint Hegyi Katalin, aki több éven keresztül dolgozta fel a hagyatékot.
Ez is érdekelhet
Takaró Mihály az író életútjáról és az életmű összefüggéseiről szólva elmondta: „Wass Albert a 20. századi magyarság minden lehetséges léthelyzetét meg- és végigélte”, hiszen az anyagországban született, majd 1920 után „határon túli magyarként”, 1940 és 1944 között „visszatért magyarként” tartották számon, 1945-től státusza „hontalan menekültre”, 1952-től haláláig pedig „emigránsra” változott. „Ez a titka és a magyarázata, hogy miért lehet az egyetemes magyarság írója” – mutatott rá.
Az író életútjából adódó állandó perspektívaváltásnak köszönhető, hogy Wass Albert írásművészete „páratlanul sokszínű”, egyetlen közös eleme a magyarság szolgálata – emelte ki az irodalomtörténész.
Jövő héttől a nagyközönség is láthatja a hagyaték egyes darabjait az Üzenet haza című, március 26-án nyíló kiállításon az OSZK-ban.
Az irodalomtörténész a kamarakiállítás anyagáról elmondta: az első tárlóban az írónak az Erdélyi Világszövetség társelnöki pozíciójához kapcsolódó dokumentumai láthatók, valamint Szeleczky Zita színésznővel folytatott levelezésének egy darabja. A második tárlóban eredeti kézírásos és gépelt kéziratok kaptak helyet, a harmadik tárló pedig azt a Wass Albertet mutatja be, „akinek harca sohasem szűnt meg a magyarságért”. Ebben a részben az író az erdélyi magyarság történetét feldolgozó, angol nyelven megjelent kiadványai szerepelnek néhány családi fotó mellett.
