Igazolt távollét

A végzett munka típusa nagy szerepet játszik abban, hogy kinek mennyi ideig tart a felgyógyulása – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséből. A versenyszférában dolgozó fizikai és szellemi foglalkozásúak között nincs érdemi eltérés abból a szempontból, hogy mennyi időt voltak szabadságon, de abban már igen, hogy hány napot töltöttek betegállományban. A fizikai munkát végzők betegség miatt csaknem kétszer többet hiányoznak a szellemi munkakörben tevékenykedőkhöz képest. A versenyszférán belül a szervezet mérete erősen meghatározza a távollét hosszát: minél nagyobb létszámot foglalkoztat a vállalkozás, annál több a betegség miatt kieső napok száma. Magyarázat lehet a foglalkoztatás eltérő biztonsága, hiszen a nagyobb cégnél a gyakran vagy hosszabb ideig hiányzók pótlása általában nem ütközik nehézségbe, szemben a kisebb vállalkozásokkal, amelyek emiatt igyekeznek megválni azoktól, akik sokat vagy szerintük nem kellően indokolt okból hiányoznak.

Betegség miatt a leghosszabb ideig a feldolgozóipar fizikai foglalkozású dolgozói hiányoztak, azon belül is azok, akik a villamos berendezéseket gyártó ágazatban tevékenykednek. A szellemi munkakörben dolgozók betegség miatt a pénzügy, a biztosítás és a vízellátás, valamint a szennyvíz gyűjtése, kezelése, a hulladékgazdálkodás, a szennyeződésmentesítés gazdasági ágban hiányoztak a leghosszabban, átlagosan 8,5 napot. A legrövidebb ideig (4,8 nap) az építőipar szellemi foglalkozású dolgozói maradtak otthon.