Lakásvásárlási kisokos

Ingatlankeresésünk határait igazából a bankszámlánkon lévő pénz, a felvehető hitel nagysága szabja meg, mindenesetre a kínálati ár általában 10-15 százalékkal magasabb a későbbi vételárnál. Az is a malmunkra hajtja a vizet, ha az eladó hirdetésében a „sürgős” vagy az „áron alul” kitétel is szerepel. De mi ne kapkodjunk, hiszen hosszabb időre szeretnénk jó megoldást találni. A szemrevételezésnél alapvető szempont a lakás állapota, mérete, belső kialakítása, fekvése, tájolása, környéke, a közlekedési és parkolási lehetőségek felmérése, a fenntartási költségek nagysága. Nem felesleges sétát tenni a kiszemelt otthon környékén napközben és este, munkanapon és hétvégén is.

Tájékozódjunk az önkormányzatnál a rendezési tervről, a beépítési előírásokról. Keressük meg a közös képviselőt, hogy a társasház anyagilag és műszakilag hogyan áll, van-e közüzemi tartozása, milyen felújításokat tervez, hiszen a továbbiakban az esetleges munkálatok komoly terheket róhatnak a tulajdonosokra. Ő igazolja, hogy az eladó nem tartozik – vagy ha igen, mennyivel – a lakóközösségnek.

Ha már kacérkodunk valamelyik lakással, nézzünk benne körül több alkalommal, tájékozódjunk a laikus számára is jól látható hibákról. Igyekezzünk valamennyi tulajdonságát felderíteni, mint például, hogy mennyi időre süt be a nap, milyen zaj szűrődik be kívülről vagy a szomszéd otthonokból. Készítsünk jegyzeteket és fényképeket, mert ha más ingatlanokat is megvizsgálunk, összekeveredhetnek az információk. A lakás valós műszaki állapotát mérje fel ismerős szakember, aki a rejtett szerkezeti, szigetelési gondokra is felfigyel, ami vagy visszatántorít minket az üzlettől, vagy jelentősen mérsékelheti a vételárat. Tanulmányozásra méltó dokumentum az ingatlan energetikai tanúsítványa, melyet kizárólag megfelelő vizsgával rendelkező mérnök készíthet vagy hitelesíthet. Kérjük el a lakás hiteles tulajdonilap-másolatát, melyből kiderül, hogy ki(k) a tulajdonos(ok), van-e haszonélvezője, bejegyeztek-e rá bármilyen jogot, ami korlátozza vagy akadályozza a tulajdonszerzésünket, nem áll-e végrehajtás, per alatt, terheli-e adósság, kötelem.

Vásárlási szándékunkat a vételi ajánlatban, írásban kell jeleznünk. Ebben szerepel a felkínált vételár, a fizetési határidő(k), lakott ingatlannál a kiköltözés üteme. Ha ezt az eladó elfogadja, indulhat a szerződéskötési munka. Érvényes adásvételi szerződés kizárólag ügyvédi ellenjegyzéssel készülhet. A jogász többek között kitölti az adatlapot, amit a földhivatal továbbít az adóhatósághoz a vagyonszerzési illetékek kiszabása, illetve a mentességek, kedvezmények elbírálása érdekében. Az elkészült és aláírt iratokat érdemes soron kívül benyújtani a földhivatalhoz, hogy a szerződést más kérelmek ne előzhessék meg.

Fontos: az adásvételi szerződés mellékletében rögzítsük, hogy mely ingóságok tartoznak az ingatlanhoz: szoba- és konyhabútorok, beépített szekrények, elektronikai készülékek (klímaberendezés, tűzhely, mosogatógép). Ha az átvételkor ezeket nem kapnánk meg, az eladó ellen polgári peres eljárás indítható. Figyelem: a bíróság előtt a szóbeli megállapodások vajmi keveset érnek!