Nyomult a jegyző

Ebből kisebb botrány lett a hivatalban, mire válaszul a nő közszolgálati jogviszonyát a próbaidő vége felé megszüntette a jegyző. Ekkor a lány az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére hivatkozva kártérítési pert indított, mondván, a jogviszony megszüntetésének az indoka nem a munkája volt, hanem az, hogy elutasította a jegyző közeledését.

Mivel az SMS-ek megvoltak, s azokból mind a jegyző nyomulása, mind a köztisztviselő elutasító hozzáállása kiderült, nem volt kérdéses, hogy mi történt. A jegyző ugyan tett halovány kísérletet úgy beállítani, mintha ez a munkatársak közötti szokásos tréfálkozás lett volna, de alapvetően arra alapította a védekezését, hogy nem ezért rúgta ki a lányt, mert nem fogadta az udvarlását, hanem azért, mert rosszul dolgozott. Tanúvallomásokkal igyekezett bizonyítani: már korábban tudható volt, hogy a lány munkájával nem elégedett. Azzal érvelt, hogy neki jogában állt indoklás nélkül megszüntetni a köztisztviselői jogviszonyt a próbaidő alatt. A lánynak kell bizonyítania, hogy a jogviszonyát a jegyző udvarlásának visszautasítása miatt szüntették meg, nem pedig azért, mert nem jól dolgozott.

A lány viszont azzal érvelt, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint az erotikus SMS-ekkel bizonyította a szexuális zaklatás tényét, vagyis, hogy rendelkezett olyan tulajdonsággal, amellyel más, vele összehasonlítható helyzetben lévő munkavállaló nem. Bizonyította azt is, hogy hátrány érte. A kettő közötti összefüggést nem kell bizonyítania, azt vélelmezni kell addig, amíg a jegyző nem bizonyítja be, hogy más oka volt a kirúgásának.

A bíróság a bizonyítás során arra jutott, hogy a lány, bár követett el hibákat a munkavégzés során, olyanokat bárki elkövet az első munkahelyén. Ezzel együtt a jegyző mondhatta volna azt, hogy kirúgja a próbaidő alatt, de nem sokkal korábban még újabb feladatokat akart rábízni. Mivel a szexuális zaklatást bizonyította a felperes, a bíróság szerint nem kétséges, hogy emiatt rúgta ki a jegyző, így jár neki a kártérítés.