Testünk hűtőberendezése

A nagy meleg alaposan megdolgoztatja a verejtékmirigyeket, hiszen az általuk termelt izzadsággal hűti magát a szervezetünk. Ezekből a mirigyekből nagyjából 3 millió található a testünk felszínén, a legnagyobb számban a hónaljak területén, a tenyereken, a talpakon és homlokon, ezért az izzadságcseppek is e testtájakon ütköznek ki leginkább. Izzad, mint a ló – mondjuk arra, aki erősen verejtékezik, például kemény fizikai munka vagy sportolás közben.

Az izmok munkájától ilyenkor megemelkedik a testhőmérséklet, az egyensúly helyreállítása érdekében el kell párologtatni a hőt. Fokozottabban izzadnak a túlsúlyosak is: minden tevékenységükhöz több energiát kell kifejteniük, ami fokozza a verejtékezést, ám nekik nagyobb testfelületet kell lehűteniük, ráadásul a zsírszövet kiválóan szigetel, emiatt nehezebben is hűlnek le.

Bizonyos hormonális változások is erősebb verítékezéssel járnak, például a menstruáció a klimax vagy a pubertáskor idején. Az izzadás valamilyen betegség – cukorbaj, a pajzsmirigy túlműködése – tünete is lehet; az egész testet érintő verejtékezés leggyakoribb oka a láz, amit általában valamilyen fertőzés idéz elő. A verejtékezés azonban nemcsak klímaberendezésként, hanem egyfajta jelzőrendszerként is működik, ami akkor riaszt, ha a szervezetet hirtelen stressz, lelki megrázkódtatás, kellemes vagy kellemetlen izgalom éri.

Bármi okból izzadjunk is, az elveszített folyadékot mindenképpen pótolni kell, lehetőleg szoba-hőmérsékletű vízzel. Ha pedig úgy érezzük, hogy az életünket megkeseríti a túlzott izzadás, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, mert megfelelő vizsgálatokkal kideríthető az oka és orvosolható a panasz.