Sürgetni nem szabad!

A thaiföldi barlangbaleset is rá - irányította a figyelmet, hogy a túlélőknek még igen sok segítségre van szükségük ahhoz, hogy feldolgozzák az extrém eseményeket. Bárkivel megtörténhet, hogy például a kellemesen induló baráti vacsora rémálommá változik egy baleset miatt.

– A kandallóból kicsapott az éghető anyag, és súlyos, másodfokú égési sérüléseket okozott. A  gyors reakcióimnak és a férjem lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem lett nagyobb baj. A szemem elé kaptam a kezem, ő pedig egy kancsó limonádét zúdított rám, így oltotta el a lángokat. Megégett a testem egytizede, csaknem két hétig voltam kórházban. Szerencsére a sebeim szinte nyomtalanul gyógyultak. Azt gondoltam, olcsón megúsztam, de furcsa tünetekkel szembesültem. Először nem is sejtettem, hogy ez a poszttraumás stressz szindróma, a PTSD. Próbáltam könyveket keresni a témáról, de alig találtam – eleveníti fel a három évvel ezelőtt történteket Krausz Csilla, a budapesti TraumaAmbulancia egyik alapítója.

Ma már tudja: az étvágytalanság, a hangulatingadozás, az álmatlanság és az élménybetörések a PTSD-re utaltak, s jelezték, hogy a test gyógyult, de a lélek sebeket hordoz.

– A kórházban a testre koncentrálnak, a baleset után jön a gyógytornász, de a lélekgyógyász nem… Nem tudunk mit kezdeni a krízishelyzetekkel. A hozzátartozók, ismerősök hiába nógatják a balesetben megsérült embert, hogy felejtse el végre, ez nem így működik. Rengeteg közlekedési vagy háztartási baleset történik, de alig foglalkoznak a túlélőkkel, akik szörnyűségek tanúi voltak. Sorsok mehetnek tönkre, baráti, családi kapcsolatok bomolhatnak fel, ha a traumát nem orvosolják – magyarázza.

Csillának sokat jelentett, hogy blogbejegyzéseket írt arról, amit átélt. Ebből született az ötlet, hogy a sorstársak közösségére és önkénteseik munkájára alapozva hozzanak létre traumaambulanciát egyesületi formában. Programokat szerveznek, havonta olyanok tartanak náluk előadást, akik győztesen kerültek ki a súlyos baleset vagy betegség okozta krízishelyzetből. A rászorulók a blogbejegyzéseket is követhetik.

– Miután átéltél egy komoly traumát, újra kell fogalmazni magad. Választás elé állít az élet: vagy kesergő és negatív leszel, vagy pozitívan állsz a dolgokhoz és megerősödsz. Minden átértékelődik, ezt magam is éreztem. Kevesebbet bosszankodom apróságok miatt, egyszerűen túllendülök rajtuk, viszont nagyobb hangsúlyt kaptak az emberi kapcsolatok. Aki elszenved egy traumát, fontos, hogy ne érezze egyedül magát, s megtalálja a szükséges fogódzókat – mondja Krausz Csilla.

Az önsegítés mellett terápiára is szükség lehet, ám mivel az egészségügynek erre nincs „kapacitása”, később ebben is segíthet az egyesület.

– Mindenki főként a testével foglalkozik, ha fájdalmat érez, gyorsan bekap valami gyógyszert, hogy elmúljon. A kórházban is csak a betegségek testi oldaláról kapnak információt a páciensek. Sokan azért nem fordulnak pszichológushoz, nehogy bolondnak nézzék őket. Sokkal több tájékoztatásra volna szükség. Fontos tudni, hogy aki traumát élt át, milyen lelki folyamatokon megy keresztül. Káros, ha a sérülést elszenvedett embert sürgetik a hozzátartozók, hogy lépjen túl a baleseten. Az sem segít, ha a kerekes székest nyugtatják, hogy minden rendben lesz. Először az illető biztonságérzetét kell helyreállítani, csak utána jöhet a többi lépés.

Ha a feldolgozás folyamata elakad, a sérült élete vakvágányra kerülhet, megszakadhat a kapcsolata a környezetével. Életek mehetnek tönkre az információhiány miatt, vagy mert a rászoruló nem mert segítséget kérni – magyarázza Miskei Anikó pszichológus.

Sorsok múlhatnak azon, működnek-e önsegítő csoportok, s hozzáférhető-e a trauma feldolgozását támogató terápia, véli a szakember. A TraumaAmbulancia-estek több előadója is beszámolt róla: üljenek bár kerekes székben, mégis úgy érzik, a személyiségük értékesebb, gazdagabb lett, s már nem cserélnének korábbi önmagukkal.