Inkább hozatjuk

Hétköznap ma már nem csak a városokban, de a kisebb településeken se nagyon főznek: éttermekből, üzemi vagy iskolai konyhákról hordják, hozatják az ebédet. Praktikus megoldás, a lehetőséggel sokan is élnek, legyenek idős vagy fiatal, özvegy vagy családos emberek. Pláne, hogy ma már a legtöbb, kimondottan kicsinek számító településen is működik napközis konyha, ráadásul a helyi önkormányzat – igénybe véve az állami támogatást – házhoz is viszi az ételt.

Az ételhordás persze nem mai találmány, az ebédet annak idején én is gyakran vittem ki a mezőre a nagyapám után. Nagyanyám megtöltötte a két zománcozott edényt „elsővel” meg „másodikkal”, aztán egy akácfa árnyékában a nagyapámmal megettük – jómagam a habart paszulylevest és a lekváros fánkot szerettem legjobban. Aztán hazaballagtam az edényekkel, nagyanyám pedig szépen elmosogatta mindet.

Ez ma már nem így megy: egyszerűen kihajítják az ételhordót. Legalábbis a nagyobb településeken, ahol az utóbbi egy-két évben áttértek az eldobható műanyag edényekre. Valami „köjálos” rendeletre hivatkoznak, mondván: az élelmiszerláncbiztonsági hatóság megtiltotta a hagyományos ételhordók használatát, mert fertőzésveszélyes. Így hát az egyszer használható műanyag dobozokban viszik ki újabban az ételt, amivel két nagy baj is van.

Az első persze az ár. A dobozokat nem adják ingyen, így ötven-száz forinttal is megnő az ebéd ára, ami ugyan nem mindenkinek tétel, de ha valaki hetven-nyolcvanezer forintból él, megérzi az emelkedést. A  másik gond pedig maga a műanyag doboz. Ma már az egész világon beszédtéma a műanyagból készült háztartási eszközök túlzott használata. Egyre több helyen tiltják be például a már-már természeti katasztrófával fenyegető nejlonzacskók használatát – a hírek szerint erre három éven belül hazánkban is sort kerítenek. Közben elterjesztik az eldobható műanyag ételesedényeket, ami iszonyatos méretű szeméthegyeket eredményez már most is. Ha csak egy átlagos nagyságú megyeszékhelyet veszünk, mondjuk Nyíregyházát, ahol naponta mintegy tízezer ebédet visznek ki ilyen formában, ott évente több mint ötmillió darab műanyag doboz keletkezik, hiszen egy ebéd két edényt jelent.

Félő, hogy a falvakban is előbbutóbb áttérnek a városi gyakorlatra, ami pedig maga volna a pokol. Akkor aztán tényleg belefulladunk majd a műanyagtengerbe. 

AFP NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE