Leégett az istálló

A szerződés megkötésekor azt ígérte, hogy egy hónapon belül a telepen üzemszerű tevékenység folyik majd. Ám másfél év múlva még mindig ott állt a dolog, hogy a nyílászárógyártásról letett, lovardát és lótenyésztő telepet tervezett kialakítani, ehhez az épületben bútorokat, szénát meg faanyagot halmozott fel. Aztán az egész telep ismeretlen okból leégett.

A biztosító nem akart fizetni. Egyrészt arra hivatkozott, a szerződésben szerepelt, hogy az üresen álló épületre nem vonatkozik a kárveszélyviselés. Másrészt arra, hogy a szerződéskötéskor megtévesztették, mert azt mondták, a telepen egy hónap múlva üzemszerű vállalkozási tevékenység folyik majd.

A vállalkozó bíróság elé vitte az ügyet. Azzal érvelt, hogy nem tévesztette meg a biztosítót, hiszen annak emberei szemlét tartottak a telepen, mindent lefényképeztek, ezért pontosan tudták, mire kötnek biztosítást. Az épületek nem voltak üresek, azokban fát, bútorokat és szalmát tárolt. Ha a biztosító a szerződésben nem fejtette ki, hogy mit ért „üres épület” alatt, ezt az általános szerződési feltételt nem értelmezheti kiterjesztően az ügyfél kárára.

A biztosító erre azzal válaszolt, hogy a biztosítottat változásbejelentési kötelezettség terheli, azaz jelentenie kellett volna, hogy változott a terv, nem kezdődött el sem a nyílászárógyártás, sem a lótenyésztés. A telepen mindenfélét raktároznak, s azt nem őrzi senki.

A vállalkozó erre azt mondta, hogy őrzési kötelezettséget a biztosító a szerződésben nem írt elő, szó sem volt arról, hogy a telepet állandóan őrizni fogják. Az sem változtatott volna semmin, ha már működik az üzem, mert a tűz a hajnali órákban ütött ki, amikor úgyse lett volna ott senki.

A bíróság a biztosítottnak adott igazat azzal, hogy lehet ugyan, hogy a biztosító saját szabályzata szerint szabálytalan szerződést kötött, viszont ez csak arra teremt lehetőséget, hogy felmondja azt, a felmondás előtt a szabálytalan szerződés szerint helyt kell állnia. A változásbejelentés elmulasztása alapesetben tényleg mentesíti a biztosítót a teljesítés alól, kivéve, ha az elhallgatott körülményt egyébként ismerte, illetve, ha az elhallgatott körülmény nem hatott közre a káreseményben. Így a biztosítónak fizetnie kellett.