Szemben a daganatos betegségekkel – mire figyeljünk oda?
Magyarország az első a rákhoz köthető halálesetek listáján az Európai Unióban – közölte az Eurostat. A Magyar Rákellenes Liga adatai szerint 2018-ban – a bőrdaganatokat leszámítva – 33 250 rákbeteget vesztettünk el. Minden negyedik hazánkfia daganatos megbetegedésben hal meg.
Kép: Reportage on a psychiatric liaison team in a hospital in the Haute-Savoie region of France. The team’s psychiatrists and nurses intervene throughout the hospital at the doctors’ request. A psychiatrist chats to a patient admitted to hospital after a suicide attempt., Image: 204366095, License: Rights-managed, Restrictions: Editorial Only, Model Release: yes, Credit line: Profimedia, BSIP, Fotó: Profimedia
Reportage on a psychiatric liaison team in a hospital in the Haute-Savoie region of France. The team’s psychiatrists and nurses intervene throughout the hospital at the doctors’ request. A psychiatrist chats to a patient admitted to hospital after a suicide attempt., Image: 204366095, License: Rights-managed, Restrictions: Editorial Only, Model Release: yes, Credit line: Profimedia, BSIP Fotó: Profimedia
Ezt a statisztikát jócskán lehetne csökkenteni – a betegségek harmada korai felismeréssel, önvizsgálattal és szűréssel megelőzhető lenne –, ám sokan valószínűleg úgy gondolják, hogy őket nem érheti utol e kór, dacára annak, hogy a környezetükben mindenkinek van egy-egy érintett ismerőse – mondta az ATV reggeli műsorában Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.
Ki tudja megmagyarázni, miért vagyunk ennyire felelőtlenek a prevenció, a szűrés területén? Számos okot felhozhatunk persze: van, aki az esetleg kiderülő betegségtől fél, míg másvalaki a vizsgálati módszerektől, például a fájdalomtól vagy a mammográfia során kapott sugárterheléstől.
Sokakat az információ, az idő, a pénz hiánya (messze van a szűrőállomás) tart vissza attól, hogy megjelenjenek a vizsgálatokon.
Javasolt szűrőprogramok: emlőszűrés kétévente a 45–65 év közötti nők számára, prosztatarákszűrés 50 év felett évente, szájüregi daganatok szűrése, melanomaszűrés (önvizsgálat + gyanú esetén bőrgyógyászati vizsgálat).
Célzott, fokozott rizikóval rendelkező személyek szűrése: örökletes daganatok kockázata esetén, valamint 50 év feletti erős dohányosok alacsony dózisú CT-szűrése.
A mammográfia 40 százalékkal csökkenti a mellrák miatti halálozást, de a meghívott nők kevesebb mint fele jelenik meg a szűrővizsgálatokon. Fotó: Ujvári Sándor
A női megbetegedéseknél az emlő szerepel az első helyen, ami az összes megbetegedés 25 százalékát teszi ki, majd ezt követi a vastagbél 9,7 és a tüdő 8,8 százalékkal. A férfiaknál a tüdőrák a leggyakoribb daganattípus, az esetek 15,5 százaléka tartozik ide.
A prosztatadaganat szintén gyakori, a megbetegedések 14,5 százaléka esik ebbe. A vastagbélrák a harmadik helyen található. Friss kutatási adatok szerint a genetikai mutációk a daganatok kialakulásának legfeljebb 10 százalékában játszanak szerepet, miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás bizonyítottan okolható az esetek
– A tüdőrák gyakorlatilag kiküszöbölhető lenne, ha nem dohányoznának az emberek, az esetek több mint 90 százalékáért a füstölgés a felelős. A vastagbél-problémáknak többek között megfelelő táplálkozással lehetne elejét venni – figyelmeztet Rozványi Balázs.
– Tudjuk, hogy a lelki folyamatok jelentősen befolyásolják a betegségek kialakulását és a gyógyulást is, bár ez nincs bizonyítékokkal úgy alátámasztva, mint a felsorolt kockázati tényezők.
De nagyon fontos, hogy az ember lelke is egészséges legyen, mert a megfelelő lelki egyensúly birtokában a betegségekkel is könnyebb megküzdeni.
Ez vagyok és ezt teszem
Az idei a rákellenes cselekvés éve, a mottója pedig: „Ez vagyok és ezt teszem” (I am and I will). E szlogen jegyében indít kampányt a most 30 éves Magyar Rákellenes Liga, középpontba állítva a megelőzés fontosságát és a rákbetegek megsegítését. – Szeretnénk mindenkit rádöbbenteni, hogy a rák elleni küzdelemben megvan a felelőssége az államnak, az egészségügynek, a civil szervezeteknek és az egyénnek is – mondta Rozványi Balázs, a szervezet vezetője.
– Az állam biztosítja a feltételeket, az egészségügy teszi a dolgát, a civilek minderre felhívják a figyelmet, a betegek, illetve az egészségesek pedig igénybe veszik a felajánlott szolgáltatásokat. Ám az egész mit sem ér, ha a szereplők nem tesznek semmit. Azért hirdettük meg a kampányt, hogy cselekvésre ösztönözzük az embereket.
