A józan életszemlélet a kulcs

– A fertőzöttek, a kórházban ápolt betegek többsége idős ember, akiket a szigorú szabályok miatt látogatni sem lehet. Hogyan tehető számukra elviselhetővé a család hiánya, a betegség miatt megélt szorongás, a testi-lelki fájdalmakkal megküzdés?

– A mostani világjárvány megfékezése valóban szigorú óvintézkedéseket követel. A fertőzöttek szorongása, félelme a gyógyulásukat illetően teljes mértékben jogos, hiszen a statisztikák szerint a koronavírus-fertőzés valóban az idősebb korosztály számára jelent nagyobb kihívást, mivel az esetek nagy százalékában már eleve krónikus alapbetegségekkel küzdenek, s ezáltal az immunrendszerük védekező mechanizmusa nem teljes mértékű. Ennek ellenére biztató, hogy sok idős beteg felgyógyulása megcáfolja a statisztikát.

A testi fájdalom mellett igen fontos tényező a lelki teherviselés képessége. Mit is jelent az izoláció? Teljes elkülönítés, elválasztás más személyektől, csoportoktól, dolgoktól. A teljes elszigetelés minden érintkezést akadályoz. Ez mind a beteg, mind a környezete számára betartandó.

Szerencsés esetben a betegek telefonon tarthatják a kapcsolatot a családdal, illetve az ápolószemélyzet az immunerősítő gyógyszerek mellett lelki törődéssel is megpróbálja elősegíteni a gyógyulásukat. Az idős kornak talán egyetlen előnye, hogy az élet folyamán a mai 65 év feletti generáció már több nehéz helyzetet átélt, s éppen azért tudott lelkileg erős maradni, mert nem adta fel.

Ezt az önmagába vetett hitet megerősítve, mindenkit továbbhaladásra késztetett, mert nekik még feladatuk van, s így bennük a félelmetes elszigeteltség érzése remélhetőleg háttérbe szorul.

– A kórházak intenzív osztá­lyain fekvő betegek a legelesettebbek, legkiszolgáltatottabbak, hiszen képtelenek szóban kommunikálni, jelezni panaszaikat. Van-e lehetőség – egyáltalán kapacitás – arra, hogy ne csak a testükkel, hanem a lelkükkel is foglalkozzon az egészségügyi személyzet? Kiképezik-e erre az orvosokat, az ápolókat?

– A környezetünkben élőkkel való kapcsolattartás alapvető eszköze a szóbeli kommunikáció. Szavaink életre kelnek, jelentést hordoznak, s annak megfelelően, hogy milyen érzelmi töltettel ruházzuk fel, építenek vagy rombolnak. Ez az érzelmi hatás fokozottan érvényesül olyan helyzetekben, mikor maga a szituáció szorongás- és félelemkeltő, mondhatni beszűkült, mert egyetlen figyelmi fókuszra összpontosított helyzetben történik.

Ennek ékes példája az egészségügyi ellátásban zajló tevékenységek bőséges színtere. A lélegeztetett beteg kiszolgáltatott fizikai és pszichés helyzete még inkább indokolja, hogy a gyógyszeres és gépi beavatkozás mellett a pszichés támogatása is minél intenzívebb legyen. Az alkalmazott szuggesztiók felépítését az adott helyzet milyensége határozza meg.

Célja a segítő funkció, amely a beteget megerősíti abban, hogy minden a gyógyulásáért történik, s biztonságban érezheti magát. Prof. dr. Varga Katalin vezetésével a „Szuggesztiók Alkalmazása a Szomatikus Orvoslásban„ képzés keretében történő oktatás hatékonysága e téren számos bizonyítékkal szolgált.

– Milyen érzésekkel, tapasztalatokkal tér haza a kórházból a gyógyult beteg? Jelentkezhet-e a koronavírus-fertőzés után poszt­traumás stressz?

– Számos beszámolót olvashattunk, riportokat hallhattunk gyó­gyult betegektől. Az első örömteli fellélegzés természetesen azután következik, hogy kiderül, a tesztjei negatívak, visszatérhet a családjához, ismét a megszokott környezet veszi körül.

A poszttraumás stressz kialakulása nem törvényszerű, de a tapasztalatok alapján nagyobb százalékban fordul elő azoknál, akik egyébként is nehezebben kezelik a lelki nehézségeiket, vagy ha valaki a trauma elszenvedésekor eleve nehezebb életszakaszban volt, és nincs mellette segítő családi, baráti figyelem.

– Hogyan éli meg mindezt otthon a hozzátartozójáért izguló család? Gondoskodna, ápolna, de nem lehet, így tehetetlen, hiszen az idős szülő vagy a beteg rokon közelébe sem engedik.

– A családoknak mindenekelőtt nem büntetésnek, hanem védelemnek kell megélniük a kötelező távoltartást. Az otthoni élet is ad pozitív időtöltési feladatokat, amelyekre a normál élettempóban esetleg nem volt lehetőség. Az ápolás most nem az ő feladatuk, az ő szeretetükre-gondoskodásukra ak­kor lesz szükség, amikor a szerettük visszatér közéjük.

Ma már sokan otthonosak a feszültségoldó relaxációs gyakorlatok területén, így a családon belüli izgalomból adódó feszültségek és a karantén­fáradtság veszélye is elkerülhető.

– Sokan fordulnak-e pszichológushoz, pszichiáterhez lelki segítségért, tanácsért, s ha igen, milyen reménnyel, megküzdési stratégiákkal, jövőképpel biztatja az érintetteket?

– A modern technika különböző alkalmazásaival tartsunk rendszeres kapcsolatot a távolabbi családtagjainkkal, a barátainkkal, munkatársainkkal is. Segítséget kérni sokszor nem könnyű, mégis fontos megtenni. Végezzünk relaxációs gyakorlatokat, amelyek felfrissítenek és nagymértékben csökkentik a feszültségeinket.

A Magyar Hipnózis Egyesület vezetősége letölthető hanganyagokat készített, melyek az általános énerősítés, feszültségoldás elérését szolgálják. Mindezek honlapunkon – https://www.hipnozis-mhe.hu – megtalálhatók Covid–19 jelöléssel. Ami a jövőképet illeti, nagyrészt tőlünk függ társadalmilag és fejlődés-lélektanilag a vágyott pozitív tartalom.

Mindannyiunknak át kell gondolni, mit kell, és mit tudunk érte tenni?

– Anyák napja közeledik, az idén nem látogathatjuk, nem ölelhetjük meg az idősebb édesanyákat, a nagymamákat, nem adhatjuk a kezükbe a virágainkat. Mindezek ellenére hogyan tehetjük bensőségessé az ünnepet?

– Amennyiben mód nyílik rá, az internet adta lehetőségek révén tartsunk rendszeres kapcsolatot a családtagjainkkal. Elfogadnunk és nem kényszeredetten beletörődnünk kell a jelen helyzetünkbe. A bensőséges érzés belőlünk fakad, nem a külsőségek protokollszerű betartásából.

Ha jövőre együtt szeretnénk ünnepelni, akkor a mostani józan életszemlélet a 2021. évi anyák napja záloga.