Amikor a karantén szinte börtön

A kijárási korlátozásokkal párhuzamosan több ország adatai is azt mutatják, hogy megszaporodott a családon belüli erőszak miatti bejelentések száma.

A kínai Jianli megyében januárban kétszer, feb­ruárban pedig már háromszor annyi ilyen bejelentés érkezett a helyi rendőrségre, mint a múlt év hasonló időszakában. Brazíliában 40-50 százalékkal emelkedett az esetek száma, Katalóniában 20, Cipruson 30 százalékos növekedésről számoltak be, Belgiumban a korlátozás kezdete óta 70 százalékkal nőtt a segélyvonalra érkező hívások száma.

A helyzetet a gazdasági nehézségek miatti stressz is rontja: a jelenlegi helyzetben olyan családokban is problémák adódtak, ahol korábban minden rendben ment. A kijárási tilalom a családokon kívül a szociális munkásokat is sújtja, ráadásul a bántalmazott gyerekek sem járnak iskolába, pedig a leggyakrabban ott szokott fény derülni arra, ha bántják őket.

Az amerikai National Domestic Violence Hotline civil szervezet elnöke szerint az erőszak emelkedésében semmi meglepő nincs: a 2008-as gazdasági válság idején is fokozódott a bántalmazások száma a munka nélkül maradt népesség körében.

Ám akkor még létezett menekülési útvonal: a problémás családok nem voltak karanténban. Most viszont összezárva élnek. A bántalmazó pedig még inkább nyeregben érzi magát, ha a család minden tagját az ellenőrzése alá vonhatja.

– Magyarországon az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat közleménye szerint a járványügyi intézkedések bevezetése óta a segélyvonalukhoz fordulók száma a duplájára nőtt. A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület segélyvonalán is emelkedett a leterheltség.

A bántalmazó a feleségét és a gyermekeit saját tulajdonaként kezeli, ezért azt gondolja, joga van hatalmat és ellenőrzést gyakorolnia felettük, bármit követelhet, neki minden jár – állítja Ötvös Veronika, a NANE önkéntes munkatársa.

– A hívóink most még kiszolgáltatottabbnak érzik magukat. Többször tapasztalják, hogy a hatóságok és az intézményrendszer nem jár el szakszerűen a védelmükben.

Sokan számolnak be arról, hogy hiába hívják ki a rendőröket: amikor kiérkeznek, nem külön-külön hallgatják meg a feleket, így a megfélemlített áldozat nem mer segítséget kérni, a rendőrök pedig nem rendelik el a távoltartást.

Többen számolnak be arról, hogy a gyerekek tanítása, lefoglalása, illetve a beteg, idősebb családtagok ápolása teljes mértékben rájuk, vagyis a nőkre hárul, így veszélybe került saját munkájuk megtartása.

Tárcsázzon a segítségért!

Az áldozatok a járvány ideje alatt is számíthatnak a segítségre – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Kossuth rádióban. A szabályok betartásával továbbra is működnek a titkos menedékházak, a krízisközpontok és a félutas házak.

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat naponta 24 órában ingyenesen hívható a 06-80/205-520-as telefonszámon. A NANE Egyesület ingyenes segélyvonala: 06-80/505-101. A PATENT Egyesület jogsegélyvonala: 06-70/220-2505.

Ezt sok bántalmazó kihasználja, hiszen a munkahely elvesztésével a nők még kiszolgáltatottabbá válnak. Ezért is fontos, hogy az áldozattal próbáljuk fenntartani a kapcsolatot, támogassuk.

Beszéljünk vele, kérdezzük meg, mire van szüksége, jelezzük, hogy számíthat a támogatásunkra. De ne cselekedjünk a beleegyezése nélkül, hiszen így éppen azt a helyzetet teremtenénk újra, amit a bántalmazója miatt nap mint nap megél: nincs a kezében a döntés joga. Ám ha azt tapasztaljuk, hogy közvetlen életveszélyben van, hívjuk ki a rendőrséget.

Az intézményrendszerek működése is megváltozott: a magyar bíróságokon március 15-én kényszerűen elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet jó eséllyel hátrányosan érinti a bántalmazottakat – bántalmazóik pedig még kevésbé tartanak a felelősségre vonástól, miközben a már folyamatban lévő jogi ügyek is tovább elhúzódnak.