A kamionok szerelmese

Abban, hogy egy feltűnően szép, fiatal lány kezdetben a modellszakmát választja, semmi különös nincsen – abban viszont már igen, ha a magas sarkú cipőt acélbetétesre cseréli, és nemcsak autóversenyzésre, de kamionvezetésre is adja a fejét. Márpedig Haklik Melinda így tett.

Család-otthonBalogh Boglárka2020. 08. 11. kedd2020. 08. 11.
A kamionok szerelmese

Tizenhat évesen még szépségversenyeken indult, leginkább a családja unszolására, 2006-ban modellvizsgát is tett. Szerette ugyan ezt a világot, de valahogy mégsem igazán érezte, hogy a divatipar lenne az álmai ne­to­vábbja. Kiskorától kezdve teljesen más terület vonzotta, méghozzá az autók.

– Mindig is érdeklődve néztem, amikor édesapám szerelte a járműveinket. Tetszett, hogy nyakig olajos; persze, hogy én is mindig összekentem a kezemet. Édesanyám is műszaki beállítottságú volt, motorozott, ha kellett, megjavította a Trabantját, szóval volt honnan örökölni ezt a vonalat.

Haklik Melinda mindössze 8 éves volt, amikor először traktort vezetett. Édesapja egész kicsi korában felismerte a gyermek érdeklődését, így ő kezdte el szerelni, vezetni, motorozni tanítani a kislányt. Bár Melinda a gimnáziumban idegen nyelv–környezetvédelem szakon végzett, elhatározta, autószerelőnek áll. Kezdetben a barátain és az édesanyján kívül mindenki ellenezte a pályaválasztását, mondván, egy nőből sosem lesz autószerelő, de – ahogy a példája mutatja – sikerült a kétkedőkre rácáfolnia.

A kétéves autószerelő-iskola után az egyéves autótechnikusi kurzus következett, a szakmát végül egy BMW-műhelyben kezdte, ahol öt évig dolgozott. Mivel a legtöbben úgy gondolják, hogy autót csak férfiember tud szerelni, Melindának kezdetben meg kellett küzdenie az előítélettel. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy megváltozzon a ­kliensek véleménye, mert kiderült: nőként sokkal precízebb, mint a többiek.

Haklik Melinda a driftelésben is nagyon jó. Fotó: Balogh Boglárka

Javában autószerelőként dolgozott, amikor 2015-ben motorbalesetet szenvedett. Súlyos belső sérülései voltak, két szervét, a bal veséjét és lépét el kellett távolítani, a karja több helyen eltört, tetőtől talpig zúzódások borították, ugyanazt a fizikai munkát már nem tudta elvégezni.

Így jött a B terv, egy másik gyerekkori álom: a kamionozás. Melinda beszerezte a szükséges papírokat, és két évvel ezelőtt a Gégény Transznál kezdett el dolgozni.

– Egyedüli női sofőrként vezetem a cég 40 tonnás kamionját. Bár sok fiatalnak vonzó lehet ez a munka, de azt jó, ha tudják, az élet itt sem fenékig tejfel. Van, amikor egész héten haza sem jövök, hétfőn bepakolok egy hétre való ruhát, némi élelmet és elindulok. Azért örülök, ha hétköznap mégis úgy alakul, hogy hazaérek, és a párommal lehetek.

A munka menete változó. Általában korán, hajnalban kezdi a napot, így hamarabb végez, ráadásul ilyenkor a forgalom is kisebb. Bár ez mindig ra­ko­dásihely-függő, az is számít, hány kamion várható ugyanabban az időintervallumban, elférnek-e a parkolóban.

– Kaptam már leveleket, hogy példaképnek tekint néhány lány és nő. Ez igazán jólesik, de mindig elmondom nekik, hogy ne legyenek illúzióik, itt is nap mint nap jön az újabb kihívás: rakományelhelyezés, megfelelő rögzítés, olyan helyekre betolatni, ahová tényleg kell rutin, elviselni a nőként ért atrocitásokat. Mert sajnos még most is sokszor lenézik a női sofőröket, és ennek hangot is adnak. Ezt mind fizikailag, mind lelkileg bírni kell.

Amikor megkérdezik az emberek, mi a foglalkozása, meglepődnek. Általában nem hiszik el.

– Sokan kicsit tartanak azoktól a nőktől, akik férfias szakmában dolgoznak. Én viszont úgy gondolom, a jég hátán is megélnék, hisz bármiért, amit célnak kitűztem magam elé, addig mentem, amíg el nem értem. Hamarabb megtalálom a férfiakkal a közös hangot, mint a nőkkel. Nem csoda, hisz szívesebben beszélek egy autó motorjának vezérműlánccseréjéről, mint egy alkalmi smink készítéséről.

Modellkedés helyett a járművek világát választotta. Fotó: Balogh Boglárka

Melinda nem tagadja, nemcsak az autók, de a sebesség szerelmese is. Amint volt lehetősége, kijárt a helyi versenyekre, tátott szájjal nézte a versenyzőket, arról álmodozott, hogy egyszer talán ő is közéjük tartozik majd. 2016-ban valóra vált az álom: a Tag Racing nevű csapattól kapott egy lehetőséget és egy autót.

– Tavaly októberben Kunmadarason sikerült megnyerni a Street kategória Drift verseny első helyét. Kipróbáltam már magam raliban is, 2016-ban első versenyem Kardoskúton zajlott, ahol a HS4 kategória II. helyét sikerült elhozni. A hajdúszoboszlói kamionostalálkozón pedig a gyorsulási verseny női ka­te­gó­riá­jában második lettem.

A 29 éves lány, ha otthon van, többnyire traktort vezet. A Nagykállóban élő családjával hat éve dinnyét termesz­tenek.

– Magányos munka a kamionozás, ez tény. Szeretni kell, csak akkor lehet ­szívből csinálni. Én nem igazán vagyok embercentrikus típus, nem tudom el­képzelni magam egy irodában vagy egy olyan helyen, ahol percenként embe­rekkel kell foglalkoznom. A vezetés alatt, egy-egy hosszabb úton viszont van időm gondolkodni, magamban lenni; ezt ­nagyon szeretem ebben a szakmában.

A jövőbeli tervek között egy ­kazahsztáni fuvar szerepel, ahová igen kevés nő jut el kamionnal. Melinda ­reméli, ezt is sikerül elérnie még a ­családalapítás előtt. Azt vallja, a mai világban nagyon fontos, hogy egy nő a lehető legtöbb dologhoz értsen, küzdjön az álmaiért vagy épp az előítéletek ellen.

– Sajnos édesanyám már nincs velünk, de tudom, hogy onnan fentről büszkén néz le rám.

Ezek is érdekelhetnek