Katonadolog – hallják kiskoruktól fogva a fiúk, amikor valami bajuk esik. Hamar megtanulják, hogy az igazi férfi kemény, nem mutatja ki az érzelmeit. Felnőttként is nehezükre esik kifejezni az érzéseiket vagy segítséget kérni, pedig ez a magatartás károsan hat az egészségükre.

Elvárások útvesztőjében

„Ha egy férfi sír, az a gyengeség jele. Az érzelmeiről sem kell beszélnie, mert kiszolgáltatott lesz, és elveszíti a férfiúi tartását” – vallja a 71 éves János, míg a 12 éves Bence teljesen másképp értelmezi a férfias viselkedést: „Miért ne sírhatna egy fiú, ha elesik a biciklivel vagy szomorú? Ha valami bánt, problémám van, azt mindig elmesélem az anyukámnak, és már attól jobban érzem magam, hogy beszélhettem róla.”

A szigorú nemiszerep-elvárások nemcsak a nőket sújtják, hanem a férfiakat is. Az igazi férfi magabiztos és domináns, kemény és a tettek embere, akire támaszkodni lehet – így neveljük a fiainkat.

Egy amerikai kutatócsoport 74 tanulmány eredményét foglalta össze: a vizsgálatokban a férfias tulajdonságokkal összefüggésben álló, testi és lelki jóllétünket meghatározó tényezőket kutatták. Kiderült, hogy az „igazi” férfi rosszabb társas kapcsolatokat ápol, kevésbé elégedett az életével, pszichés zavarokkal küzdhet. Sem testi, sem lelki problémák esetén nem kér segítséget, szűrővizsgálatra nem jár. Az igazi férfi ezért korán meghal.

Úgy tűnik, kultúránk férfieszménye nemcsak a környezete jóllétére, de a saját maga egészségére is negatív hatással van. Egy másik, 17 éven át tartó vizsgálatsorozat eredményei szerint a hagyományos férfias vonásokkal rendelkező urakat másfélszer akkora eséllyel sújtotta a szívkoszorúér-betegség, mint a nőies tulajdonságot is mutató társaikat.

– Évezredekkel ezelőtt a túlélés feltétele volt, hogy egy férfi kemény és határozott legyen. Ha nem bírja a fegyelmet és enged a pillanatnyi érzelmeinek, azzal a saját és a családja életét kockáztatta volna – mondja Szegő Andrea pszichológus. – De változtak az idők, és ma már nem lehet azt mondani egy óvodás gyereknek, hogy ne sírjon. Meg kell tanítani helyesen értelmezni az érzel­meit, majd megfelelően kezelni azokat.

De a szülők többsége képtelen erre, így nincs meg a szükséges minta. A fiúgyerekek spontán érzelemkifejezését leblokkolják, rosszabb esetben megbélyegzik, lányosnak tartják, de ezen túl nem történik semmi. A gyerek remekül megtanulja, hogy mit ne csináljon, kimarad azonban az, hogy mit kellene tennie helyette. A szülő szerepe kulcsfontosságú a fiúgyermeke jelenlegi és felnőttkori lelki egészsége karbantartásában, meg kell tanítani őt arra, hogy ne zárja magába az érzel­meit, ha úgy érzi, sírjon bátran.

Létezik egy másik elvárás, miszerint az igazi férfi mindig szexre kész. Egy kanadai pszichológus erről hosszú távú kapcsolatban élő férfiakkal készített interjúkat. A megkérdezettek 87 százaléka megélte már, hogy a kulturális nyomásnak engedelmeskedve kellett „férfiasabban” viselkednie az ágyban, 40 százalék mondott már igent a partnerének, amikor valójában nem volt kedve a szexhez, és 30 százalék kezdeményezett már együttlétet csak a párja kedvéért.

Érdekes felvetés ezek után, hogy a férfiak beszámolói saját szexuális étvágyukról mennyire szólnak arról, amit belül megélnek, és mennyire arról az elvárásról, ami kívülről nehezedik rájuk.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.