FRONTOK JÖNNEK ÉS MENNEK, idén tavasszal előfordult, hogy egy nap során 20 fokot is esett vagy emelkedett a hőmérséklet. Míg egyesek meg sem érzik, mások erősen megszenvedik az időjárás változását. Miért fáj a fejünk, miért nem tudunk aludni ilyenkor? S vajon mennyit ront a helyzeten a klímaváltozás?

Fókuszban: a frontok - Hideget jósol a görcs

Az éghajlatváltozás hatására az utóbbi évtizedekben nemcsak a természeti katasztrófák száma sokasodott meg, de az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek közvetlenül vagy közvetve az egészségi állapotunkat is erősebben befolyásolják.
A közvetlen hatások – például a hőhullámok – mind gyakrabban és intenzívebben jelentkeznek, óriási megterhelést jelentve a szervezetünk számára. Ugyancsak a klímaváltozás felelős az olyan közvetett egészségügyi hatásokért is, mint amikor egyegy természeti katasztrófa következtében járvány tör ki. Nem beszélve a különböző ízeltlábúak által terjesztett trópusi betegségekről: a malária vagy a Dengue-láz kórokozói például rovarcsípésen keresztül terjednek.
Ha nálunk melegebb lesz néhány fokkal, az már a fertőzéseket terjesztő szúnyogok számára is kedvezőbb éghajlati viszonyokat eredményezhet – sorolja dr. Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.

– A klímaváltozás folyamatában vannak persze ingadozások, de a jelenlegi szénalapú energiafelhasználással együtt járó kibocsátási tendenciák nem sok jót ígérnek. Ha csak a hőhullámokat tekintjük, míg korábban tízévente egyszer volt rendkívül forró nyarunk, addig az utóbbi két-három évtizedben szinte évről évre megtapasztalhatjuk ezt. A mind gyakoribb özönvízszerű esőzések, heves szélviharok is összefüggésbe hozhatók a globális felmelegedés egyre erősödő hatásaival. Rossz idők járnak azokra, akik érzékenyek az időjárás hirtelen és szélsőséges fordulataira – teszi hozzá.

Miért fáj a fejünk, sajognak az ízületeink, kóválygunk az álmosságtól frontok előtt és után? A kellemetlen élettani reakciókat többnyire a légnyomás változásai okozzák: már tízszázalékos eltérés is panaszokat okozhat. Hogy miféléket, az már az egyéni érzékenységtől függ.
 
– Az időjárási frontok elsősorban a sérülékeny csoportokat viselik meg, a kisgyermekeket, az időseket, a krónikus betegségektől szenvedőket vagy akiknek a stressztűrő képessége gyengébb az átlagosnál – ezt már dr. Torzsa Péter mondja, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének egyetemi docense, családorvos.

– A melegfront már órákkal a betörése előtt érezteti a hatását. Az arra érzékenyeknél fejfájást, migrént, álmatlanságot, vérnyomáscsökkenést, lelassult koncentrációt és depressziós tüneteket is okozhat. Epilepsziás rohamok is gyakrabban fordulnak elő. Hatására agresszívebbé válhatunk, könnyebben elveszítjük az önkontrollt. Hidegfront esetében inkább a front jelenlétekor vagy az elvonulása után jelentkeznek a panaszok.

Ilyenkor csökken a hőmérséklet, a páratartalom. A megnövekedett légnyomást ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, mellkasi panaszokkal, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával hozzák összefüggésbe. Sokan a koraszüléseket is a hidegfronti hatások számlájára írják, mivel növeli a görcsre való hajlamokat.

Torzsa doktor szerint a fronthatások kivédésére fel lehet készülni. – Minél többet tartózkodjunk a szabadban, rossz idő esetén is. Aki tudja magáról, hogy gyenge a stressztűrési képessége, igyekezzen valamilyen stresszkezelési technikát elsajátítani.

Ez lehet jóga, autogén tréning, bármi, ami ellazítja a szervezetet. Az alvászavaron pedig relaxációs technikákkal és nyugtató gyógynövényekkel – rozmaringgal, orbáncfűvel, levendulával – segíthetünk. A váltott hőmérsékletű zuhanyt, a talpmasszázst, a cinkben, magnéziumban gazdag változatos, vitamindús étrendet is szoktam javasolni a pácienseimnek, továbbá bőséges folyadékfogyasztást, különösen melegfront esetén.

Érdekes, nagyszüleinktől nem hallottuk, hogy frontérzékenyek lettek volna. Lehet, hogy a régi emberek jobban bírták az időjárás változásait?

– Az éghajlatváltozás kétségtelenül hatással van a ciklonokra, de arra vonatkozóan nincs egyértelmű tudományos bizonyíték, hogy a frontok erősebbek lennének manapság.
Az viszont nyilvánvaló, hogy régen nem voltak ennyire stresszesek a mindennapok, s az emberek is többet mozogtak. Légköri változások, légnyomáscsökkenés és -emelkedés mindig is létezett, bár nem mérték rendszeresen és nem tájékoztatták a lakosságot úgy, mint manapság. Az Országos Meteorológiai Szolgálat orvosmeteorológiai előrejelzéseit alig több mint egy évtizede használja csupán az ipar, a közlekedés, az egészségügy és a média.

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.