Jogi esetek

Tartásdíjról szóló sorozatunkat egy inkább érdekes, mint tanulságos történettel zárjuk. A házassági bontóperben a közös gyermek, Niki az anyához került, így ők maradhattak a közös lakásban. A férj saját tulajdonrészének pénzbeli megváltására lett jogosult – ami elvileg azt jelentené, hogy az asszony a lakás árának felét valamilyen ütemezésben kénytelen a férjnek odaadni. Azonban ha a lakásból „kivonjuk” a volt házastársakat, marad egy lakó: a közös gyermek. Egy ingatlan értéke lakottan kisebb, mint üresen. Vagyis az apa nem a lakás értékének a felére jogosult, ugyanis az ingatlan ellenértékét csökkenteni kellett, mert a kislány ott lakik. Ezt az összeget kellett megfelezni, és ezt a summát kapta a férj. Emellett tartásdíj fizetésére is kötelezték, pedig az apa azt hangsúlyozta, hogy Niki nem is az ő gyermeke. Ezért a tartásdíj megállapítását és a lakás árának csökkentését sérelmezte.
A bontóper ennek ellenére lezajlott, és minden az anya kérésének megfelelően alakult: kevesebbet kellett fizetnie a lakás felének tulajdonjogáért, és tartásdíjat is megítéltek neki. A férj azonban a tartásdíjat nem fizette, ehelyett apasági pert indított, mondván, hogy nem is ő az apa. Végül a szakértők kijelentették: megdőlt az apasági vélelem. A férfi kérte a perújrafelvételt: a bíróság törölje el tartásdíj-tartozását, valamint ítélje meg a lakás teljes árának feléhez hiányzó, fennmaradó összeget, illetve ennek kamatait. Perújrafelvételt abban az esetben lehet kérni, ha olyan új bizonyíték vetődik fel, amely az ügy lényegét érinti. Az volt a kérdés: mit szól majd a bíróság ahhoz, hogy az ítélet meghozatalakor jogszabály szerint úgy kellett venni, mintha a kislány a férj gyermeke volna, ám ez utólag nem bizonyult igaznak? Az apasággal kapcsolatos kötelezettségek addig érvényesek, amíg az apaság vélelme fennáll. Ugyanakkor meg kell-e fizetnie utólag a tartásdíj elmaradását, ha közben kiderült, hogy annak megállapítása sem volt igazságos? A másik kérdés: ha a bíróság az apaság vélelmére támaszkodva hozott egy ítéletet a közös vagyon megosztásáról, akkor újra kell-e ezt azt gondolni azért, mert az apasági vélelem megdőlt?
A bíróság úgy döntött, hogy a tartásdíjat addig köteles fizetni a férj, amíg a rá vonatkozó apasági vélelem meg nem dőlt. Ugyanakkor a lakás árának meghatározása szempontjából ugyanez nem mondható el. A vérségi kapcsolat hiánya olyan tény, ami a születéstől kezdve hatályos. A férjnek ki kellett fizetnie tartásdíj-tartozását, ellenben a lakás értékének meghatározásakor nem kellett a gyermeket figyelembe venni, így a volt férj magasabb összegre volt jogosult.