Hirdetés – „Letészem a lantot. Nyugodjék” – olvashatjuk Arany János elhíresült sorait. Arany, a költészet eszközeivel, jól ragadja meg a nyugdíjba vonulás letargikus érzését. Sajnos ugyan mindannyiunk számára eljön majd az idő, amikor nyugdíjasok leszünk, de ma már szerencsére ez nem feltétlenül jár azzal, hogy azt a bizonyos „lantot” le is kellene tenni.

Nyugdíjszámítás 2020-ban: erre lehet számítani idén

Habár az aktív programok, a kikapcsolódás és a rengeteg szabadidő, nem hangzik rosszul, a lehetőségeinket mégis nagymértékben befolyásolni fogják, hogy mekkora nyugdíjra is számíthat.

(forrás:freepik.com)

Mennyi nyugdíjat fogok kapni? Mi alapján fogják kiszámítani a nyugdíjamat? Mivel (leendő) ügyfeleink gyakran teszik fel nekünk ezeket a kérdéseket, ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes összegyűjteni a nyugdíjszámítás legfontosabb szabályait. Habár nem mindig egyszerű a metodika, igyekszünk közérthető módon elmagyarázni a nyugdíj összegének számítási módszertanát.

Mi alapján számítják a nyugdíjat a bruttó bérből?

A leendő nyugdíjának mértékét alapvetően 2 tényező fogja meghatározni:

  • a munkavállalóként elismert szolgálati időre számított havi nettó „életpálya” átlagkereset összege, és
  • az, hogy adott időszakban mennyi az aktív munkavállalók száma.

Mindjárt az elején érdemes néhány – széleskörben elterjedt – tévhitet megcáfolni.

Ezek egyike, hogy a nyugdíj összegének megállapításakor csak az utolsó pár évet vizsgálják.

Ez egyszerűen téves információ, hiszen 1988 óta az összes, munkában töltött évet figyelembe veszik a számításkor.

(forrás:freepik.com)

A másik, hogy az öregségi nyugdíj számításakor nem a szolgálati időben megállapított nettó kereset veszik alapul, hanem az úgynevezett életpálya átlagkereset összegét, amiről a cikkben részletesen lesz még szó.

Érdemes ezen túl azt is kiemelni, hogy a magyarországi nyugdíjrendszerben a nyugdíjkassza kiadási oldalát erősen befolyásolja a bevételi oldal. Hiszen a nyugdíjra hatást gyakorol az is, hogy az adott időszakban mekkora az aktív munkavállalók befizetése a közös “nyugdíj kalapba” – vagyis amiből az aktuális nyugdíjakat fizetik.

Éppen ezért is komoly probléma a magyar társadalom elöregedése. Több nyugdíjas nyugdíját kevesebb munkavállaló befizetése csak úgy tudja fedezni, ha alacsonyabb összeget kapnak azok, akik később mennek nyugdíjba.

Átlagosan számolva ez azt jelenti, hogy a 40 éves munkaviszonya után az összes fizetésének nagyjából a 60-70%-át kapjuk meg. Az előrejelzések szerint azonban 2035-40 környékén ez az összeg már csak 35-40%-ra tehető – éppen az egyre fogyó, aktív munkavállalói létszám miatt.

Mivel nem szeretnénk jósolni, és nem tudjuk, a későbbiekben az állam hogyan oldja meg a nyugdíj problémát, jelenlegi cikkünkben a most, vagyis a 2020 körül nyugdíjba készülő, 60-65 éves korosztály számára próbálunk segítséget nyújtani.

Hogyan számítják ki a nyugdíj összegét?

Az öregségi nyugdíjhoz az 1988. január 1. és a nyugdíj megállapítás kezdő napjáig kifizetett keresetet veszik figyelembe. Főszabályként az 1988. január 1. óta eltelt időszak legalább fele részére kell jövedelemmel rendelkeznie az igénylőnek.

Az így összegyűlt jövedelmek összegéből történik meg az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása, ami 4 lépésben történik:

1. lépés: Nettósítás

A nettósítás során az előzőekben leírtak szerint összegyűlt jövedelmeket csökkentik a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékok mértékével és a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az évek alatt összegyűlt nettó keresetek összege csökken a számításkor érvényben lévő egyéni járulékokkal (egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék, a nyugdíjjárulék) és az adott időszak személyi jövedelemadó (SZJA) mértékével.

2. lépés: Valorizáció, azaz szintre hozás

Mindenki számára könnyen megérthető, hogy az elmúlt 30 évben a kifizetett bérek jelentős mértékben emelkedtek, ezért nem lehetett az évek során megkeresett nettó összegeket egy az egyben beszámítani, mert az torz eredményhez vezet.

Azért, hogy ezt a torzítást kiküszöböljék, a korábbi évek kereseteit az úgynevezett valorizációs szorzószámokkal a nyugdíj igénylését megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják, ami 2020 esetében a 2019-es esztendő szintje.

Az így kapott, már torzításoktól mentes jövedelmeken kell végrehajtani a degresszió számítást, ami a következő, 3. lépése a nyugdíjszámítás folyamatának.

(forrás:pexel.com)

3. lépés: Degresszió

A jelenlegi nyugdíj rendszerünkben a nyugdíj alapját képező jövedelmek egy bizonyos összeghatár feletti része már csak sávosan vehető figyelembe. Ezt nevezzük degressziónak.

Konkrét példán bemutatva a 372.000 Ft nettó kereseti összeget meghaladó, vagyis

  • a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset 90%-át,
  • az ezt meghaladó összegű átlagkeresetnek pedig a 80%-át lehet a nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

Végül a következzék az utolsó lépés, azaz a szolgálati idő számítása.

4. lépés: Szolgálati idő szerinti mérték

Ahogyan azt már korábban is írtuk, a szolgálati idő mértéke fontos szerepet tölt be a nyugdíj számításánál. Ez adja ugyanis meg a havi átlagkeresethez kapcsolódó, nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékot.

Szintén egy konkrét példán bemutatva, hogy mit is jelent ez: 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege.

A szolgálati évekhez kapcsolódó százalékos mértéket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) melléklete részletesen tartalmazza.

A nyugdíjszámítási módszertan összegzése

A fent leírt módszeren túl sajnos a következő 10-15 évben nyugdíjunk mértékét erősen befolyásolja egy másik tényező is, vagyis az aktív munkavállalók száma a nyugdíjba lépés időpontjában.

Ahogyan azt már a cikk elején is említettük, minél kevesebb személy van a nyugdíjkassza befizetői oldalán, a kifizethető nyugdíjak mértéke is annál alacsonyabb lesz. A jelenlegi magyarországi tendenciákat látva, a társadalom rohamosan öregedő tendencia a jellemző, így sajnos nem lehetünk túl optimisták.

A nyugdíjkalkulátorunkkal Ön is kiszámolhatja, hogy egy most 35 éves, nettó havi 200.000.-Ft-ot kereső személy nagyjából 90.000.-Ft nyugdíjra számíthat, ami a jelenlegi nettó keresetének mindössze a 45%-a. Ez persze csupán egy példa, azonban érdemes elgondolkodni az öngondoskodás fontosságán.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.