Pertuban a világgal

Képzeld, mi történt velem tegnap! Elmentem a gyerekeimmel moziba, és a jegypénztárban ülő srác egyszerűen letegezett. Ez mind semmi! Film után a gyorsbüfében, amikor én következtem, a pénztáros lány így szólt hozzám mosolyogva: Szia, mit kérsz? Ne röhögj ki, zavaromban hátranéztem, hátha a mögöttem állónak mondta, de én voltam az utolsó a sorban. Tök gáz volt, de gyorsan improvizáltam: Helló, légyszí adj nekem három csirke gyrost.

Család-otthonPethes József2008. 03. 07. péntek2008. 03. 07.
Pertuban a világgal

Hanyag eleganciával, fickós léptekkel vittem a kajákat, és egy csöppet sem sértődtem meg. Sőt, hízelgőnek találtam, hogy fiatalabbnak néztek a koromnál. Szerinted hány évesnek nézek ki? Szerintem annyinak, amennyi vagyok: ötvenhárom. Viszont egy kolléganőm szerint félhomályban meg sapkában az áfát letagadhatnám, mint a kivénhedt sztárok. De a dupláját azért mégsem! Hát akkor mi történt? Gyerekeim azt mondták, semmi különös. Vegyem tudomásul, hogy napjainkban egyre nagyobb divat a tegeződés, a fiatalok ebből abszolút nem csinálnak gondot. Egyetértek velük, én is azok közé tartozom, akik könnyen összetegeződnek másokkal. Sokkal közvetlenebb így a kapcsolat, és a fiatalok tegezve is megadhatják a tiszteletet az idősebbeknek. Ezt tapasztalatból tudom, hiszen gyerekeim barátait is megkértem, hogy tegezzenek. Eléggé borzasztó volt, amikor húszéves lányok és fiúk csókolomot köszöntek.
Biztos, sokan nem értenek egyet velem. Jogosan mondják, hogy nálunk nincs hagyománya a tegeződésnek, és létezik illemtan is a világon. Nekik is igazuk van, de gondoljanak arra, hogy például az angol nyelvben nem probléma a tegezés, hiszen a te és az ön személyes névmásra ugyanazt a szót használják. A mi nyelvünk választékosabb, s mások a hagyományaink: nem is olyan régen még a házastársak is magázták egymást, a gyerekek pedig a szülőket. Gyerekkoromban még el sem tudtuk képzelni, hogy a nagyszüleinket tegezzük, gyerekeimnek viszont ez teljesen természetes dolog. Falumban megszoktuk, hogy a fiatalabb magázza az idősebbet, de csak addig, amíg az utóbbi azt nem javasolja, hogy igyanak pertut. Ma már ez a régi szokás szinte teljesen kihalt, a fiatalok körberöhögnének, ha erre kérném őket. Csak az ő kedvükért mondom el, hogy hajdanán, amikor pertut ittunk, koccintottunk, és egymás karját átfonva ittuk ki a bort vagy a sört. A tegeződést általában az idősebb ajánlja fel a fiatalnak, nő a férfinak, vezető a beosztottnak. Így bizalmasabb kapcsolatba kerülnek egymással. De hogyan szólítsuk meg az idősebbet? Nyelvünk nagyon gazdag, így születtek az ilyen, tiszteletet sugárzó megszólítások: „Szervusz, Pista bátyám”, vagy „Légy szíves, igazgató úr”. Az illemtan szerint ma sem szabad kiprovokálni a tegeződést idősebbtől, vezetőtől, férfi esetén hölgytől. Alapos ismeretségre van szükség ahhoz, hogy a kapcsolat megérjen a közvetlenebb megszólításra. Ezért sok munkahelyen elterjedt a tegeződés, de kivétel lehet a nagy korkülönbség és a beosztotti viszony.
Bocs, hogy ezzel untattalak, de tényleg nem akartam reklámot csinálni a tegeződésnek. Jön az magától is, csak nem szabad erőltetni. De, ha megkérnek rá, nem is illik visszautasítani!

Ezek is érdekelhetnek