ASZTMÁSOK, légúti fertőzésekben, allergiában szenvedők, bőrproblémákkal bajlódók sokasága keresi fel a gyógyulás reményében a sóbarlangokat, -pincéket, -szobákat és -kuckókat. A szolgáltatók egy részénél azonban nem lehet pontosan tudni, milyen sót használnak, ezért előfordulhat, hogy többet árt, mint használ a terápia.

Szippantás a sóból

Magyarországon 200-nál is több helyen nagyjából 100 ezer légúti beteg vesz részt alkalomszerűen vagy rendszeresen sóterápiás kezelésen. Jelenleg minden szolgáltató olyan sót használ, amilyet szeretne, s mindössze tizedük kúrálja a pácienseket az előírt minőségű, 99,9 százalékos tisztaságú orvosi sóval. A többi helyen himalájai, holt-tengeri, illetve parajdi vagy más természetes sókat alkalmaznak – derül ki a Légúti Betegek Országos Egyesületének (LÉBE) felméréséből. A bizonytalan eredetű és hatóanyagú, esetleg szennyező anyagokat tartalmazó sók használata egyes terápiáknál komoly veszélyekkel járhat, ezért az egyesület szakértői a szolgáltatók körében átfogó egészségügyi vizsgálatot sürgetnek.

A sóterápiás kezeléseknek három módja ismeretes. A sótéglákból épített helyiségek légterében bizonyítottan nem áll rendelkezésre az a mennyiségű és minőségű hatóanyag, melynek valódi gyógyhatása lehet. A nedves, meleg, gőzölős módszerrel a betegek nagyon magas, 95–98 százalékos páratartalom mellett lélegzik be a sóval telített levegőt. A magas páratartalom miatt azonban a hatóanyag megtapad a nyálkahártyán és csak a felső légutakig jut el. Ezért fokozódik a nyáktermelődés, valamint a megtapadt só a nyálkahártyát is irritálja. Így több betegség esetében e kezelés nem alkalmazható. Hatékonyabb a száraz sóterápia, ahol a szolgáltatók úgynevezett halogenerátort (a száraz só felőrlésére alkalmas készüléket) alkalmaznak.

Ám ha nem teljesen tiszta, nyomelemektől mentes orvosi sót porlasztanak, előfordulhat, hogy nehézfémeket és radioaktív összetevőket vagy káros adalék- és színezőanyagokat is belélegezhetnek a betegek. Ilyesféle kockázatokkal nem kell számolniuk a természetes sóbányák, barlangok látogatóinak, ahol a só koncentrációja jóval kisebb, mint a mesterségesen létrehozott klíma esetében.

A LÉBE szakértői senkit nem akarnak elriasztani a sóterápiától, csupán figyelmeztetnek: egy-egy szolgáltatás felkeresése előtt győződjünk meg annak hatékonyságáról, megbízhatóságáról, különösen arról, hogy valóban nagy tisztaságú orvosi sóval végzik-e a terápiát. Úgy vélik, hogy azoknál a sókezelést kínáló helyeknél, ahol csupán burkolatként, belsőépítészeti elemként – tégla, szikla, törmelék, sóhomok formájában – alkalmaznak valamilyen sót, a jóhiszemű páciensek semmiféle egészségügyi eredményességre nem számíthatnak, így e helyek bevizsgáltatásának sincs értelme.

CSAK ÓVATOSAN. Az évszázados múltra visszatekintő sóterápia éppen a természetes sóbányák és -barlangok – mint például a parajdi sóbánya – hatásaira, az ott végzett megfigyelésekre vezethető vissza. A speciális mikroklímában jól gyógyíthatók a krónikus légzőszervi betegségek, a nátha, hörghurut, torok- és arcüreggyulladás, de néhány betegségnél a szakemberek nem vagy csak igen óvatosan javasolják a sóbarlangok látogatását. Ilyen a pajzsmirigy-túlműködés, a súlyos magasvérnyomás- betegség, a tüdőrák, a gombás eredetű tüdőbetegségek és a szívinfarktus utáni állapot.

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.