Szűréssel a daganatok ellen

A tüdőrák vezeti a halálozási statisztikát a férfiak körében, de az urológiai eredetű daganatos megbetegedések is sok áldozatot követelnek. A Nemzeti Rákregiszter 2017-es adatai szerint az összes diagnosztizált férfi rákbeteg közül minden tizedik rosszindulatú prosztata-, míg minden huszadik rosszindulatú húgyhólyagrákban szenvedett.

Család-otthonHabik Erzsébet2021. 03. 04. csütörtök2021. 03. 04.

Kép: Young man visiting urologist in clinic, Fotó: Shutterstock

Young,Man,Visiting,Urologist,In,Clinic
Young man visiting urologist in clinic
Fotó: Shutterstock

Az urológiai daganatok nagymértékben hozzájárulnak az összhalálozáshoz is, holott a kellő időben felismert betegségek jó eséllyel gyógyíthatóak lennének. Sajnos azonban gyakori a „struccpolitika”, az urak még a tünetek esetén is halogatják az orvos felkeresését. Sokan már csak az egyértelmű problémák jelentkezésekor mennek el urológushoz, ami többnyire késői diagnózist jelent.

– Mindhárom urológiai rákbetegség esetében kijelenthető, hogy a korai diagnózis sokszorosára növeli a gyógyulás esélyeit – nyilatkozta dr. Merth Gábor, az Affidea Férfi Egészségközpont szakmai igaz­gatója.

A hererák a legkönnyebben felismerhető, hiszen ebben az esetben az egyik here megnagyobbodása, érzékennyé válása, csomók, göbök megjelenése figyelmeztethet a bajra. Bár a daganatos here műtéti eltávolításával, a modern kemo- és sugárterápiával a betegek jó eséllyel meggyógyulnak, a késői diagnózissal a páciens az áttétek kialakulását kockáztatja.

Kérdés az is, hogy milyen állapotban van az ellenoldali here, hiszen ha az is valamilyen bántalmat szenved, az már kihathat a nemzőképességre is. Ez utóbbi pedig fontos szempont, lévén, a hererák többnyire a fiatal férfiakat támadja meg, akik jórészt még a gyermekvállalás előtt állnak. A rendszeres megelőző szűrővizsgálatokon való részvétel így már 18 éves kortól javasolt.

Még fontosabb a rendszeres szűrés 50 év felett, amikor gyakoribbá válik a prosztata- és a húgyhólyagrák. Ezek a betegségek elein­te semmilyen tünettel nem járnak, később pedig a fellépő problémák más kórképekkel is összekever­hetők. Különösen igaz ez a prosztatadaganatra, amely kezdetben teljesen tünetmentes, míg később képes több, banális, jóindulatú kórképek tüneteit mutatni.

– Mivel mindkét rákfajta esetében döntő fontosságú, hogy a daganat kijut-e az adott szervből vagy azon belül „elkapható”, a késlekedés megsokszorozza a lehetséges problémák számát. Nem érdemes arra várni, hogy a gond magától megoldódik! – érvel dr. Merth Gábor. A hólyag- és prosztatarák esetében 45 év felett ajánlott az évenkénti-kétévente történő szűrés, míg ha a családban már előfordult ilyen megbetegedés, akár a 40. életévtől javasolt.

Az orvosok nem győzik hangsúlyozni a rendszeres önvizsgálat fontosságát. A valódi biztonságot azonban a szűrővizsgálat jelenti, hiszen ilyenkor a legnagyobb az esély a daganatok korai stádiumban való felismerésére.

Ezek is érdekelhetnek