Az autoimmun betegség olyasmi, mint amikor a focista öngólt rúg. Az immunrendszer a szervezet saját szerveit, szöveteit tekinti idegennek és ellenségnek, ezért támadja meg.

Testünk öngólja: saját szöveteinket nézi ellenségnek

Sokféle kórkép létezik, s a nők jóval gyakrabban szenvednek e megmagyarázhatatlan okból fakadó, gyakran öröklődő betegségekben. Egyes elméletek szerint lelki traumák, érzelmi problémák is meghúzódhatnak a tünetek mögött, a stressz pedig közismerten rontja a páciensek állapotát.

Egy skót kutatás szerint az autoimmun- betegek állapotára előnyösen hat a napsütés, mivel az UVB-sugárzás serkenti a szervezetben a D-vitamin termelődését. Ez pedig elősegíti a szabályozó T-sejtek működését és a túl aktív immunrendszer szabályozását. Egyes megfigyelések szerint az Egyenlítőtől távolodva, azaz a kevésbé napfényes helyeken gyakoribbak az autoimmun bajok. Azonban a napozás sem ajánlott mindenkinek, az autoimmun eredetű krónikus betegség, a szisztémás lupus (SLE, régi nevén: bőrfarkas) esetén ugyanis a napfény árthat és a tünetek fellángolását hozhatja.

Milyen gondokat okozhat az immunrendszer téves riasztása?

– Az 1-es típusú diabétesz – ami többnyire gyermekkorban kezdődik – lényege, hogy a szervezet maga támadja meg és pusztítja el a hasnyálmirigy szigeteiben található, inzulint termelő sejteket, ezért a vércukorszint szabályozatlan marad.

– Az általában 20–40 éves kor közt jelentkező sclerosis multiplex esetében a központi idegrendszert – azaz az agyat és a gerincvelőt – éri téves támadás, az ellenanyagok azidegsejteket körülvevő hüvelyt károsítják.

– A stresszbetegségként is számon tartott Basedow-kór esetében a pajzsmirigy túl sok hormont termel, ami riadókészültségben tartja a szervezetet, jellemzője: kidülledő szem, szapora pulzus, izzadás, felpörgetett anyagcsere.

– A Sjögren-szindróma esetében a szem- és a szájszárazság a kellemetlen tünet, ami szövődményekkel is járhat: ízületi fájdalom, gyulladás, a nyálmirigyek sorvadása is kialakulhat.

Dr. Smarda Zsuzsanna immunológus arra hívja fel a figyelmet, hogy a száraz szemben érzett égő, szúrós érzés komoly tünet, nem pusztán kellemetlenség. Az Immunközpont orvosa szerint e szindróma nem gyógyítható, de kontrollálható. A szemet borító könnyfilm véd a vírusok és baktériumok fertőzése ellen; a gyógyszerek mellett a műkönny, az A-vitaminos olaj, továbbá a párásítás és a napi legalább 2 liter folyadék is segíthet.

– A szédüléssel, fáradékonysággal járó vérszegénység is lehet autoimmun eredetű, főleg idős korban jelentkezik. A vészes vérszegénységet a B12-vitamin hiánya okozza, de amiatt is kialakulhat, ha a gyomor nyálkahártyája beteg, sérült, ezért nem tud felszívódni a vörös vérsejtek képzéséhez szükséges vitamin – tájékoztat dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont főorvosa. A hematológus szerint a gyomornyálkahártya sorvadásának oka, hogy a szervezet ellenanyagot termel a saját sejtjei ellen. Hogy mi okozza a vérszegénységet, azt vizsgálat döntheti el, ezért különösen fontos a szűrés.

– A vitiligo – más néven fehérfolt-betegség – a bőr színét adó melanin hiánya miatt tűnik fel. Több mint szépséghiba, ugyanis a festékanyagot termelő sejtek elhalnak, s ezt maga az immunrendszer okozza. Gyakran társul más autoimmun kórképekkel, például pajzsmirigyproblémákkal, cukorbetegséggel, Addison-kórral, azaz idült mellékvesekéreg- elégtelenséggel – figyelmeztet dr. Kádár János immunológus. A betegség első jelei az arcon vagy a kézfejen jelentkeznek. A szokatlan fehér foltok mögött azonban más kórkép – például napgomba vagy bőrrák – is állhat, ezért orvosnak meg kell mutatni.

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.