Tündérkutató textilfestő

Néhány éve a budapesti könyvfesztiválon láttam Hummel Rozália alkotásait. Tündér Ilona és Magyar Miklós története elevenedett meg a finom rajzú, indiai és ősmagyar motívumokat érdekesen vegyítő, különleges színvilágú textilképeken. A festőnő Magyarország és India között ingázva él. Esztergomi műtermében egy különleges életutat ismerhettem meg.

Családi körLovass Ildikó2004. 08. 20. péntek2004. 08. 20.
Tündérkutató textilfestő


- Már gyerekfejjel vonzottak a művészetek, különösen a képek. Finom lelkű édesanyám - aki megtanított imádkozni és hinni - pártfogolta szárnybontogatásaimat. Meg sem fordult a fejemben, hogy művészi pályára lépek. Érettségi után elmentem Párizsba nyelvet tanulni. Éreztem a hívást, hogy világot kell látnom. Párizs átmosta a gondolataimat, befogadóvá tett. Vasárnapjaimat a múzeumokban töltöttem. Beleszerettem a középkori, a reneszánsz képekbe, Chagallba, mindenbe, ami felső dimenziót képviselt. Egy évig tanultam franciául, kinyíltam a művészetek felé. Hazatértem, és 12 évig a francia nagykövetségen angol-francia fordítóként dolgoztam.
- Addig egyáltalán nem is vett ecsetet a kezébe?
- Nem. Csendesen éltem, elvált asszonyként egyedül neveltem Tibort, akkor nyolcéves fiamat. 1979-ben egy éjjel tört rám az érzés, hogy festenem kell. Ez a sugallat a sorsomba új fordulatot hozott. A szomszéd középiskolástól kértem festéket, vásznat, ecsetet. Első képem egy éjszaka alatt megszületett, akkor tanultam meg a lelkemmel beszélni. Mindenkinek ajánlom, aki a belső utat keresi: engedje el magát egy szép kép előtt, amely felemeli és megtisztítja. Huszonöt éve egyfolytában festek. Nizzában egy tanfolyamon tanultam meg a szükséges alaptechnikákat. Amikor onnan hazajöttem, ikonokat kezdtem festeni. Egy év múlva eldöntöttem, hogy a fiammal elmegyünk innen. Újrakezdtem az életemet Franciaországban. Aztán eljutottam Indiába, ahol az indiai mítoszokat és filozófiát, a világvallásokat és az ősi keleti bölcsességeket tanulmányoztam, hogy a változásokat, a dolgok értelmét megértsem. Aki megszegi a kozmikus törvényt, annak a teste szenvedni fog. De lehet élni harmóniában, szenvedés nélkül is, ha ismerjük a kozmikus alaprendet. Így tapasztaltam Indiában és később Balin.
{p}
- A képei erős keleti hatást mutatnak.
- Nem véletlenül. Tíz évig éltem egyfolytában Indiában, Udaipurban, az indoszkíták fővárosában. Hittem Kőrösi Csoma Sándornak, aki azt mondta: "Keressetek, kutassatok, nincs még egy olyan nemzet, mint a magyar, amely India kincsestárában saját ősi értékeit találja meg." Én is megtaláltam mindent: képzőművészetünk, táncaink, istenanya-imádatunk hasonló. Rögtön otthon éreztem magam, befogadtak. A hindu templomokban, ahol a színek, illatok, hangok, táncok egységbe fonódnak, az élet szépsége ragadott meg. A festésből már meg tudtam élni, ősi szanszkrit, indiai eposzokat, legendákat illusztráltam, amelyek több nyelven megjelentek.
- Miként fordult a magyar tündérvilág felé?
- Amikor 1999-ben hazajöttem, végiggondoltam: festettem ikonokat, a Bibliát, indiai isteneket, legendákat, de magyar témákat nem. Tündér Ilona jutott az eszembe, pedig a mese mély szellemi tartalmait akkor még nem ismertem. A történet gyökere kozmikus, szépség és fény mindenütt van. Tündérvilágban tiszta a víz, virágok, szarvasok, hattyúk teszik varázsossá. Ipolyi Arnold Magyar mitológiája ösztönzött az ősmagyar hitvilág, a tündérek megismerésére. Tündér Ilona, a Nap- és Fényanya lejön hozzánk a Földre, hiszen az örök Istent közvetítőkön keresztül lehet elérni. Nyolc nagy táblaképet festettem, az utolsó kép az Áldás a magyarokra. Azért fohászkodtam, hogy meg tudjam festeni azt a kozmikus erőt, amelyet az égitestek, az ősi teremtő atya- és anyaisten jelentenek az örök szinten. A történet az illusztrációimmal négy éve könyv alakban is megjelent. Az előszót író Cséfalvay Pál kanonok azt mondta nekem: Rozália, maga az egyetlen tündérkutató!
- Olyan ez a Madonna-kép a falon, mint egy templomi zászló.
- Annak szántam, körmenetben is vihető. Pilisszántón festettem meg a termékenység istenanyját, Szűz Máriát: lótusz a koronája, amely az isteni tisztaságot jelenti, és annak a tetejére repült rá a turul. Mária a Fény fiának, Jézusnak az édesanyja, a Napba öltözött asszony. Mögötte két esztergomi kőoroszlán meg ősi virágmotívumok. A matyó rózsa a kozmosz nyílását jelképezi. Ott a képen a szántói keresztes kő is, alatta egy meditáló remete. Indiában elsajátítottam, miként lehet megszabadulni a lerakódott salakanyagoktól, a rossz energiáktól. Esztergomban nemrég tartottuk meg az első nemzetközi jógafesztivált. A városban szeretnék egy védikus szabadegyetemet beindítani, ahol az ősi tudást átadhatjuk. Amit Ázsiában tanultam, hazahozom.

Ezek is érdekelhetnek