Évente ötszáz élet

Számtalan orvosi-tudományos részeredmény ellenére az emberiség még nem győzedelmeskedett a rák elleni küzdelemben, napjainkban a halálozás mérséklésének leghatékonyabb módja a lakosság rendszeres szűrése. Vagyis a magukat egészségesnek érző, tünet- és panaszmentes személyeknek is időről időre el kellene menniük azokra a szűrővizsgálatokra, amelyek egy-egy veszélyeztetett korosztályt céloznak meg. Minél korábban ismerik fel a rosszindulatú daganatokat, minél előbb elkezdik kezelésüket, annál nagyobbak a gyógyulás esélyei.
A 2001 és 2010 közötti időszakra megfogalmazott egészséges nemzetért népegészségügyi program egyik legfontosabb célja a rákszűrések országos bevezetése. 2002 óta a 45 és 65 év közötti nők kétévente kapnak névre szóló behívót emlőszűrésre. 2003 októberében elindult a 25 és 65 év közötti asszonyok méhnyakrákszűrése, erre háromévenként kerítenek sort. Tervek szerint az idén indul az 50 és 70 közötti nők és férfiak kétévenkénti szűrővizsgálata a vastagbél- és végbéltumorok felismerésére.
A szűréseken eddig megjelentek száma azt bizonyítja, még mindig kevesen éreznek felelősséget egészségükért és tesznek is érte. Az emlőszűrésre 1,7 millió behívólevelet postáztak, míg a vizsgálatokon 700 ezren jelentek meg. A méhnyakrákszűrés első évének eredményei még elkeserítőbbek: a hárommillió érintett nő közül egyelőre félmillió személynek küldtek behívót, de csupán 14 ezer (!) szűrővizsgálat elvégzéséről érkezett jelentés. Ez alig háromszázalékos részvétel...
Főként vidéken nagyobb az összefogás, egyre többször fordul elő, hogy a polgármester felrakja a falu aszszonyait egy különbuszra és elviszi a szűrőállomásra. Ez lehet a magyarázata, hogy például egyes szabolcsi települések nő lakosai kilencvenszázalékos emlőszűrési részvétellel mutatnak jó példát.
{p}
Harminc éve sötétül a ráktérkép
Miért éppen a fővárosban, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Szolnokon vagy Székesfehérváron halnak meg a legtöbben   emlő-, méhnyak-, vastagbél- és végbélrákban? Mi az oka annak, hogy a veszélyeztetett területeken az országos átlagnál akár harminc-ötven százalékkal magasabb a különböző rákos megbetegedések okozta halálozás? És miért ritkább a nőknél az emlőrák a Tiszától keletre, Békés és Hajdú-Bihar megyében, illetve a férfiaknál a prosztatadaganat Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Zala megye déli részein?
Mit tudunk magunkról évek óta? Tudjuk, hogy egészségtelenül élünk. A férfiak 41, a nők 26 százaléka dohányzik. A nem cigarettázók sincsenek biztonságban, hiszen a lakosság kétharmada naponta átlagosan 270 percet szívja mások füstjét. A magyarok egytizede alkoholista. Szeretjük a zsíros, szaftos ételeinket és az édességeket, sokat sózunk - és hízunk. Naponta alig mozgunk többet tíz percnél.
- Számtalan kérdést szül az országos ráktérkép, ám a területi különbségek okairól egyelőre csak feltevésekkel, részleges magyarázatokkal szolgálhatunk - fejti ki Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. - A valós helyzet mögött jelenleg különböző kockázati tényezőket vehetünk számba: az életmódban, természeti-társadalmi környezetben, egészségügyi ellátásban, szociális helyzetben fellelhető különbségeket, nem utolsósorban pedig a genetikai adottságokat. Az emlőrák például kifejezetten a jó anyagi körülmények között élők nők betegsége, mivel kialakulásában a jóléti társadalmakra jellemző késői szülés, a kevés gyerek és a szoptatás mellőzése is szerepet játszik. A méhnyakrák ellenben a szociálisan hátrányos helyzetűek között gyakoribb, vélhetőleg a szűrések elhanyagolása miatt. Nőtt az időskorban jellemző prosztatarákos megbetegedések száma. A helytelen táplálkozás a vastagbélrák kialakulásának kedvez, a dohányzás pedig egyértelműen megnöveli a tüdőrák kockázatát. Tüdőrákban évente több mint nyolcezren, vastag- és végbéldaganatban ötezren halnak meg, az emlőrák pedig a harmadik helyen áll ezen a szomorú listán.
- Döbbenetes, a hetvenes évekhez képest mennyivel rosszabb most a helyzetünk! - állítja a ráktérkép kapcsán Sedlák Mária, az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézetének vezetője. - Még akkor is, ha az elmúlt négy évet tekintve kis mértékben csökkent a daganatos betegség általi halandóság. A hörgő- és tüdődaganatosok száma viszont ugrásszerűen megemelkedett a megyében. Sajnos egyre több közöttük a nő, akik a stressz ellenszereként cigarettáznak. Ebben a régióban, amelyet évtizedekig szennyezett a nehézipar, későbbi leépülése pedig munkanélküliséget és szegénységet hozott, szoros az összefüggés az életmód romlása, a szociális helyzet és a rák okozta halandóság között. A napi megélhetésükért küzdők, a hajszás életet élők nem törődnek az egészséges életmóddal. Nem járnak el szűrésekre, és a boltban nem az egészséges élelmiszert veszik, hanem amire a pénzükből futja.
{p}
Európai kitekintő
Kontinensünkön évente több mint másfél millió ember hal meg rosszindulatú daganatos megbetegedésben; az arányok Kelet-Európában általában magasabbak. A legtöbb áldozatot a tüdőrák szedi (az összes halálozás egyötöde), ezt követi a vastag- és végbél-, a gyomor-, valamint az emlőrák. Férfiaknál a tüdő-, nőknél az emlőrák a listavezető. A magyarországi helyzet a nemzetközi összehasonlításban is riasztó. A halálozási felmérések összesítésében a férfiak körében az első helyen állunk, nők esetében pedig alig szorulunk Dánia mögé - mindkét esetben jóval meghaladva az európai átlagot Nem büszkélkedhetünk a női vastag- és végbélrák, valamint mindkét nemnél az ajak- és szájüregi rák okozta halálesetekkel kivívott első helyünkkel.

Ne fájjon
Ne járjon rosszullétekkel, ne okozzon fájdalmat, és ne legyen fizikai elváltozás - ezt a három fő elvárást fogalmazták meg a kemoterápiás kezeléssel szemben az ország különböző onkológiai központjaiban megkérdezett daganatos betegek. Fájdalomra a tizenöt százalékuk panaszkodott. Több mint kétharmaduk gyengének érzi magát, és hányingerrel, hányással küzd a kezelések alatt.
A válaszadók csaknem felének kellemetlenséget okoz a fogyás, valamint a szorongás, a rossz lelki állapot. A betegek több információt igényelnének orvosuktól a kezelésről és a mellékhatások kivédéséről. Könynyebb a daganatos betegség legyőzése, ha a kezelőorvos világossá teszi a terápia menetét és várható következményeit. Fontos hangsúlyozni, hogy a kezelés velejárójaként állapotromlás várható, fel kell készíteni a beteget az esetleges kellemetlenségekre is.

Beteg gyerekek
Több mint háromszáz gyermeknél diagnosztizálnak évente daganatos megbetegedést, sőt az utóbbi időben ennél is többet. Nemzetközi szakértők szerint a gyermekkori rák legfőbb okozója az egészségtelen táplálkozás, valamint a környezeti szenynyezések. A kisbetegek általában kettő-öt éven keresztül szorulnak gyógykezelésre, s egyszerre mintegy kétezer gyermek áll kezelés alatt. Lapunkban korábban beszámoltunk a Gyermekrák, illetve a Csodalámpa Alapítvány tevékenységéről, amelyek a gyerkőcök kívánságainak teljesítésével igyekeznek kis időre elfeledtetni a sok megpróbáltatást, amin a terápia alatt keresztülmennek.

Amikor már késő
Huszonöt év alatt az ajak- és szájüregi rákos megbetegedések miatti halálozás a férfiak és a nők körében egyaránt ijesztően nagy mértékben, az ötszörösére emelkedett - ez jóval nagyobb arányú növekedés, mint más daganatok esetében. (Összehasonlításképpen néhány növekedési arány: légcső-hörgő-tüdőrák 89, vastag- és végbélrák 62, hasnyálmirigyrák 45, emlőrák 44 százalék.) A szájüregi rákban szenvedő betegeknek csupán a 30-50 százaléka éli túl az öt évet. Ennek legfőbb oka, hogy a daganatokat többnyire előrehaladott állapotban ismerik fel, annak ellenére, hogy ez a rákfajta korai stádiumában is könnyen észlelhető lenne nemcsak a fogorvos, de a beteg által is. Jól körülhatárolható a veszélyeztetett csoport: elsősorban az alkoholista, erős dohányos, elhanyagolt fogazatú férfiak. Bár az idejében felfedezett és kezelt szájüregi rák az esetek négyötöd részében gyógyítható lenne, mégsem számolhatunk be eredményes szűrésről még a fejlett országokban sem.

Daganatfajták: hol a leggyakoribb a halálozás?
Tüdő: Tiszántúl, Szolnok
Vastagbél: Duna-Tisza köze
Végbél: Dunántúl, Veszprém megye
Emlő: Budapest, Miskolc, Szeged
Prosztata: Alföld, Somogy és Veszprém megye
Méhnyak: Budapest
Ajak és szájüregi: Pest és Bács-Kiskun megye