Továbbtanulás minden fokon

Százezer helyért startolnak
Úgy tartják, manapság csakis diplomával lehet érvényesülni. Ezt igazolják a számok is: míg a kilencvenes évek elején a korosztály mindössze 12 százaléka tanult tovább érettségi után, addig most a maturálók több mint fele veszi az irányt a főiskolák, egyetemek felé.
Várhatóan százhatvanezren jelentkeznek majd továbbtanulni, de csak százezer elsőévesnek jut hely az egyetemeken, főiskolákon. Szakemberek azt remélik, hogy az új érettségi-felvételi rendszer hatására (remélhetőleg már az évtized végére) egy, a mainál versenyképesebb tudással bíró generáció kerül ki az iskolapadból a munkaerőpiacra.
Nemcsak a most bevezetett változások, hanem uniós csatlakozásunk is számtalan kaput nyitott a továbbtanulni szándékozók számára. 2004. május 1-je óta (ám a jelentkezési határidőket tekintve gyakorlatilag mostantól) minden érettségi bizonyítvánnyal rendelkező magyar állampolgár jelentkezhet felvételi vizsgára bármelyik tagállam bármelyik felsőoktatási intézményébe. Ugyanolyan felvételi vizsgát kell tennie, mint a befogadó ország lakójának. Egyetlen követelmény (például nyelvismeret vagy előképzettség) esetében sincs megkülönböztetés. Ha a szóban forgó intézménybe az adott ország diákjai beiratkozási díj nélkül nyerhetnek felvételt, és ott tandíjmentesen tanulhatnak, akkor a magyarokat is azonos elbánás illeti meg. Amennyiben tandíjat szednek a hallgatóktól, úgy ránk is ugyanolyan mértékű terhet rónak. A következő országokban nem kell fizetni a felsőoktatásban való részvételért: Luxemburg, Dánia, Görögország, Csehország, Lengyelország, Málta.
{p}
Elmélet és gyakorlat
Felfogja-e az érettségiző diák, hogy élete egyik legfontosabb döntését hozza, mikor az egyetemek, főiskolák bőséges kínálatából választ? Igazolást csak évek múltán kap: azt tanulja-e, amit szeret, és olyan elméleti és gyakorlati tudás birtokába kerül-e, amellyel majd "el tudja magát adni" a munkaerőpiacon?
Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora szerint a felvételiző annak alapján döntsön, hogy milyen színvonalú az iskola gyakorlati képzése. A családoknak fel kell térképezniük a kiválasztott intézményt: milyen referenciákkal rendelkezik, az ott végzők miként vélekednek az oktatásról, a diplomát szerzők hogyan boldogulnak az életben? Nem elég egy jó nevű iskola, ha csak elméleti képzést ad, mert a vállalatok, közintézmények - a diplomások között válogatva - a tudás mellett a gyakorlati jártassággal bírókat részesítik előnyben.
- A most jelentkezők legkorábban 2009-ben kapnak diplomát. Milyen szakemberekre lesz szükség akkor?
- Akkortájt Magyarország az Európai Unió tagjaként annak pénzügyi alapjait fogja intenzíven használni, főként regionális és kistérségi szinten. Másrészt szinte biztos a turizmus, a vendéglátás, a kereskedelem, a marketing fejlődése, fontos lesz a környezetvédelem és a környezet alapú gazdálkodás. Azaz szükség lesz a banki és a közszférát, adóigazgatást ismerő, tanulmányai alatt már gyakorlatot szerzett szakközgazdászokra, a pincéri munkát is ismerő, de majdan szállodát is igazgatni képes vendéglátósokra, az agrártudományok alapjaival rendelkező, de vidékfejlesztésre szakosodott mezőgazdasági mérnökökre, tájgazdálkodó kertészmérnökökre.
- Tavaly csúcsot döntött az iskolapadból kikerülő állás nélküliek száma. Mennyiben felelősek ezért az oktatási intézmények?
- Ha nem szolgáltat az állam, a hivatal, az iskola, ha az általa kibocsátott termék - esetünkben a diplomás fiatal - eladhatatlan, akkor óriási a baj. Én örülök, ha egy hallgatónk a kötelező gyakorlati ideje után csak egy évvel később jön vissza tanulni, vagy átiratkozik levelezőre, távoktatásra, mert egy uniós vagy hazai cég szerződést, munkát kínált neki. Az intézmény attól sikeres, hogy képes magyar és uniós gyakorlati képzést szervezni, s a fiatal az így szerzett tudása után diplomázik le. Életképesebb lenne az értelmiség, ha gyakorlati tudás birtokában szerezne főiskolai, majd később egyetemi diplomát. Az a legrosszabb, ha az egyetemet követően a frissdiplomás rögtön ott marad doktorandusznak. Ez a magyar tudomány Európában való leértékelődéséhez vezet. Tudósaink annak idején pont azért voltak versenyképesek a világban, mert egyetem után eltöltöttek néhány évet a gyakorlati munkával, s ezt követően szereztek egyetemi doktori és kandidátusi fokozatot. Ekkor már képesek voltak tudományos választ adni a gyakorlatban felvetődött kérdéseikre.
{p}
Meddig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe?
Az egyetemekre és főiskolákra - csakúgy, mint az érettségi vizsgára - február 15-ig kell jelentkezni. A felvételizők számára kedvező változás, hogy július 11-ig egyszer lehet módosítani a jelentkezési sorrenden. Ekkorra a diákok már túljutnak az érettségiken, és nagyjából tisztában lesznek eredményeikkel - ennek ismeretében változtathatnak a felsőfokú intézmények előzetesen megjelölt sorrendjén. Ez azért lényeges, mert minden jelentkezőt oda vesznek fel, ahová elsőként elegendő a felvételi pontja.

Pontvadászatra fel!
Továbbra is 120 pontos rendszerben értékelik a felsőfokú intézmények a jelentkezők teljesítményét: a hozott 60 és a szerzett 60 mellett különböző jogcímeken maximum 24 többletpont számítható be (összesen tehát 144 felvételi pont szerezhető). Alábbi táblázatunkban azt foglaltuk össze, hogyan számítják át az érettségi vizsga százalékos teljesítményét felvételi pontokká. Átszámításkor nem tesznek különbséget a diákok között aszerint, hogy közép- vagy emelt szinten tették le az adott tárgyból az érettségi vizsgát.

Nyelvvizsga, pontszámítás
A jól sikerült idegen nyelvi érettségi felér-e egy nyelvvizsgával?
Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga 60 százaléktól középfokú, 40-59 százalék között pedig alapfokú C típusú, államilag elismert nyelvvizsgának számít.
Hogyan számítják át a 2005 előtt érettségizők jegyeit felvételi pontokká?
A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett érettségi középszintű vizsgának minősül, és az érdemjegyek az új rendszerben az alábbi százalékos teljesítésnek felelnek meg:
Jeles (5): 100%. Jó (4): 79%. Közepes (3): 59%. Elégséges (2): 39%. Például egy "régi típusú" 4-es matematika érettségi 2005-től a továbbtanulás szempontjából 79 százalékos 4-es középszintű érettségit ér. Ez pedig két tantárgy esetén 27, egy tárgynál pedig 54 felvételi pontnak felel meg.

Hogyan fogadják a változásokat a tanárképzők?
Az új rendszerben kizárólag a művészeti és a testnevelés szakokon tarthatnak alkalmassági vizsgát a tanárképzők. Pedig a többi szakos pedagógusképzéseken is fontos volna a személyes találkozás, hogy megvizsgálhassák a jelentkező kapcsolatteremtő képességét. Nem mindegy ugyanis, hogy kik nevelik a következő nemzedéket - véli Kalóné Szűcs Erzsébet, az egri főiskola tanulmányi központjának igazgatója.
{p}
Bádogos kerestetik
Divatszakmák mindig is voltak: az 1867-es kiegyezés után például a jogász és a költő hivatása számított felkapottnak. Ma szakács, fodrász, közgazdász és ügyvéd szeretne lenni a pályaválasztó fiatalok jó része. Ha valaki megkapja felvételije sikerének hírét, örül a család, ám könnyen lehet, hogy a fiatal öt év múlva szögre akaszthatja diplomáját. Jogászokkal Dunát lehet rekeszteni, s az ország nyugati csücskében már megesett, hogy közgazdász végzettségű szakembernek csak bolti eladói állást tudtak felajánlani...Vonzó a média csillogónak vélt világa. Hússzoros túljelentkezéssel ostromolták tavaly a diákok az egri Eszterházy Károly Főiskolán indított kommunikáció szakot. Ötször-hatszor többen jelentkeztek a magyarral és történelemmel párosított szakokra, és népszerűnek számított a művelődésszervezés is. Dobó városában viszont már két éve nem tudták elindítani a fizikatanári képzést, ehhez ugyanis legalább tíz felvehető diákra lett volna szükség, s csak négy akadt. Az idén e szakot meg sem hirdették. (A természettudományok népszerűtlensége nem magyar jelenség. Angliában például néhány éve olyan drámai hiány mutatkozott kémia- és matematikatanárokból, hogy a vonzerő fokozására megduplázták a fizetésüket.) A diákok többnyire a szülőknek és barátoknak imponálva választanak pályát, vélik a szakemberek, s nem törődnek a későbbi elhelyezkedés esélyeivel. A családok még az önköltséges képzés terheit is vállalják, s nem befolyásolják őket a pedagógusok elbocsátásáról vagy a művelődési házak bezárásáról szóló hírek.
Miközben diplomás állástalanok állnak sorba a munkaügyi központokban, a cégek lasszóval fogják a jó kőműveseket, tetőfedőket, bádogosokat, vízvezeték-szerelőket. Évtizede még egy korosztály ötven százaléka tanult szakiskolában, most csak egyötöde, így sokasodnak a hiányszakmák. Bármilyen furcsán hangzik, de egy jó szakmunkás-bizonyítvány többet érhet, mint egy piacképtelen diploma.