Szenvedni emberi dolog?

A fájdalom hasznos dolog, hiszen jelzi a sérüléseket, betegségeket, így tanultuk az iskolában. Néha azonban akkor is szúr vagy hasogat, ha annak semmilyen szervi oka nincsen. Mit szolgál hát e kellemetlen érzet? - ennek megválaszolása igencsak nehéz feladvány az orvosoknak.- Ha eltöröm a lábam, megsértem a kezem, akkor egy hirtelen, éles nyilallást érzek. Ez a szervezet vészjele, amely a gyógyulást, a túlélést szolgálja - magyarázza Bíró István főrvos, az egri Markhot Ferenc Kórház fájdalomklinikájának vezetője. E jelenség kétségtelen hasznát mutatja az is, hogy a fájdalom teljes hiányával születettek, az analgesiások gyakran fiatalon halnak meg, mert nem vesznek tudomást apróbb-nagyobb sérüléseikről.
A szűnni nem akaró, hosszan tartó kín azonban egész más dolog. Ilyenkor a szervezetben kisiklik a fájdalomfeldolgozás menete, s egy sajátos érzésvilág alakul ki, amelyet szenvedésnek hívunk. Az emberen elhatalmasodik a rossz közérzet, begubózik, elhanyagolja a munkáját, és még ha átmenetileg enyhülnek is a tünetei, már előre szorong állapota közelgő rosszabbodásától. A szervezet lassan egy telefonközpontra kezd hasonlítani, ahol egyszerre száz készülék csörög. Ez a "riadókészültség" kimerítő, s ebben az állapotban kialakulhat a furcsa kórkép, amit fájdalombetegségnek hívnak.
Megeshet, hogy a kétségbeesett páciens kórházak sorát járja végig, ám sehol sem lelik szenvedésének okát. A hasogatást, sajgást sokszor a szervezet öregedése, elhasználódása okozza. A megmagyarázhatatlan eredetű kínok közé tartozik az arcidegzsába, az egyes fej- vagy hátfájások. Az amputált betegeket évtizedekig gyötörheti a fantomfájdalom, azaz a hiányzó végtagon érzett szúró, égő érzés. Új keletű jelenség a számítógépet használó hivatalnokok körében gyakori kézfájás, azaz írógörcs, amit sok munkáltató, tévesen, egyszerűen a munkaundorból eredeztet.

Fájdalomküszöb
Idegen arc mögött nem sajog a fog - tartja egy orosz mondás, mely arra utal, hogy mindenki a saját fájdalmát érzi a legnagyobbnak. Ezért is nehéz megállapítani, hogy kik tűrik jobban a kínokat. Kanadai kutatók szerint az érzékelhető legkisebb fájdalom küszöbe nagyjából mindenkinél ugyanott van, különbséget inkább a még elviselhető kellemetlen érzés felső határán jeleznek a kísérleti személyek. A nők az égési sérüléseket, a férfiak pedig az elektromos áramütést viselik jobban. Más kérdés, hogy a nők jóval többet panaszkodnak, az erősebb nem tagjai ellenben csak végső esetben fordulnak orvoshoz.