Lépre csalt tinik

Megkésve érkezik a budai cukrászdába, szabadkozik, hogy kamasz fia épp kirándulni indult, őt kísérte ki a pályaudvarra. A televíziós újságíró háromgyermekes családanya, és tyúkanyó módjára óvja övéit. Nem is csoda, hiszen az elmúlt tizenegy évben, mióta a Csellengők műsora tölti ki az életét, megtapasztalta, mit tehet egy gyerekkel, ha a szülei cudarul bánnak vele vagy egyszerűen csak rosszul szeretik.- Néha aggodalmaskodó anya vagyok, de igyekszem visszafogni magam. Annyi megrázó esetet láttam, annyi, tragédiával végződő eltűnést, hogy túlontúl is jól tudom, milyen veszélyeknek szolgáltatja ki magát egy utcán kóborló tizenéves - vallja be.
A véletlen az élet nagy rendezője. Incze Zsuzsa a harmadik gyermeke megszületése után tanácstalanul bolyongott a tévé folyosóján, ugyanis nem mehetett vissza a korábbi műsorához. Véletlenül belepillantott egy videoklipbe, ahol a zene alatt eltűnt amerikai gyerekek fényképét mutatták be. Hirtelen felötlött benne, hogy ez az, amivel szívesen foglalkozna. Miután leforgatták az első adásokat, egymás után kerültek elő a gyerekek. Zsuzsa pedig rádöbbent, hogy az eltűnés maga csak a jéghegy csúcsa. Az elveszett kamaszok nyomai - csaknem háromnegyedük állami gondozott - gyakran az erőszak és a prostitúció világába, máskor meg a feneketlen nyomorba vezetnek.
- Sok szülő abban ringatja magát, hogy békés, nyugodt családban él. S közben nem veszi észre, hogy a gyereke nyomja a vészcsengőt. Az eltűnés gyakran figyelmeztetés akar lenni, amivel a kamasz azt jelzi, hogy több figyelemre, szeretetre van szüksége - magyarázza az újságírónő. A hozzátartozók többnyire ráébrednek, hogy hibáztak, s kétségbeesve keresik a csemetéjüket. Ám megesik, hogy valaki ekkor is csak a látszatot óvja, s ezt kéri a szerkesztőtől: "Tegyék be a gyerek fényképét, de én nem üzenek neki, nehogy az ismerősök megtudják, hogy ilyen labilis a családom. Biztosan kirúgnának a munkahelyemről, ha ez kiderülne."
A legtöbb tini az otthoni gondok, a nyomasztó légkör elől menekül. Ahol életformává vált a munkanélküliség, ahol a családfő egész nap a tévét nézi és pálinkával vigasztalja magát, s utána könnyen eljár a keze, oda nemigen jó hazamenni. Akadt persze olyan leányzó is, aki az úszómedencés villát, az ausztráliai nyaralásokkal tarkított életet hagyta maga mögött tizenhat évesen, mert ki akarta magát próbálni a világban. Amikor rábukkantak, egy bárban dolgozott, s azzal esett a szülei nyakába: "De jó, hogy végre rám találtatok!" Ám a Csellengőkben látott történetek többsége nem végződik ilyen jól.
{p}
- Kinyílt a világ a fiatalok előtt. Valóságshow-t "kukkolnak" a tévében, este tíz után diszkóba vágynak, s nem tűrik, hogy az anyjuk a szoknyájához parancsolja őket. Ám egy kamasz még éretlen, bizonytalan, nagyon könnyű lépre csalni. Márpedig a kerítők a legjobb pszichológusok, mindig tudják, mivel vigasztalják az elszontyolodott kislányt, akit aztán elcsalnak, és ötven-százezer forintért egyszerűen eladnak. A hiszékeny fruska hamarosan egy bordélyban vagy a kamionsoron találja magát. Manapság már nemcsak a lányokkal, de a helyes fiúkkal is megesik, hogy elkábítják és prostitúcióra kényszerítik őket. Még jó, ha a lépre ment fiatal élve előkerül - osztja meg keserű tapasztalatait Incze Zsuzsa.
Miből merít erőt az újságíró, aki évtizede szomorú, letaglózó históriák után járja az országot? A sikerélményekből, abból, ha egy-egy elveszett bárány mégis előkerül.- Néha nehéznek érzem a batyut, amit magamra vettem. Jólesik olykor letenni, s kicsit kiüríteni. Hogy azután több férjen bele - idézi Zsuzsa a kedvenc hasonlatát. Hogy a lelkén könnyítsen, azért is írt e történetekből két könyvet az utóbbi másfél évben. Meg persze azért, hogy mi, felnőttek nyissuk ki jól a fülünket. Talán a saját gyerekünk is nyomja azt a bizonyos vészcsengőt

Szakítópróbák
Magam sem tudom, kit szánjak jobban. Judit anyját, aki "csupa jó szándékból" hagyta magára lányát a nagyvárosban? Vagy inkább a tizenhét éves bakfist, akit idegenek azért szólítanak le a villamoson, hogy egy elhagyatott helyre vonszolják, megerőszakolják, s eladják kurvának? A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Olykor éppen azok vannak a legtávolabb egymástól, akik egy fedél alatt élnek - erről mesél Incze Zsuzsa két kötete, a Csellengők és a Szakítópróba. A tragédiák éppen úgy kezdődnek, ahogy a leghétköznapibb történetek.
Szabó Dani elcsór egy gazdátlannak tűnő pénztárcát. Enyves kezű tolvajnak nézik, megalázzák, és szégyenében a Dunának megy. A szülei másfél évig reménykedve keresik, végül csak a névtelen sírját találják. Krisztina nem mer hazamenni egy magatartás kettes miatt. Inkább vaktában vonatra ül, s felutazik a fővárosba, hogy megkeressen egy fiút, akinek csak a keresztnevét tudja, meg azt, hogy a Hősök terén szokott gördeszkázni. Szerencséjére egy jóravaló családnál lel szállást. A tizenéves Jani és Andi világgá mennek, s az otthonuk helyett egy romos buszmegállóban élnek, csak hogy háborítatlanul együtt lehessenek. Erzsike lelép otthonról, hogy felkutassa szerelmét, de Rafael karmaiba kerül. A fruska pedig naivan hisz az ápolatlan, kétes alaknak, aki gyereklányok megrontásából él.
A történetek közt olyan is akad, amelyiknek a kezdete is krimibe illő. A tizenkét éves kislánnyal pornófilmet forgat a saját anyukája. A tizenegy éves gyereket molesztálja a nevelőapja. A lányok - mert ők vannak többen a csellengők közt - rendszerint kiutat keresnek a családi kelepcéből. Sokan a megváltó, nagy szerelemről álmodoznak, s közben törődést, figyelmet koldulnak az utcán. A kevés szerencsések megússzák életük nagy kalandját, néhányan azonban örökre az eltűntek listáján maradnak.